Bene Lajos (szerk.): Magyar tanítók évkönyve 1940-41 (Budapest, 1940)
Illetmények és személyi ügyek
ségnek záradékolni kell, még az esetben is, ha az illető igényjogosultak államsegélyben részesülnek is. A kisdedóvónők és nyári menedékház vezetőnők kimutatásait, illetőleg szelvényeit a vármegyei kir. tiszti főorvos záradékolja. A szigorúan vett állami alkalmazottaknál a gyermekekről mindig külön kimutatást kell készíteni. Az arcképes igazolványok kiállítási illetéke a kitűzött határidő után általában 5 ar. P, érvényesítési illeték pedig 4 ar. P. E szabály alól kivételnek van helye: ha az alkalmazott évközben jut kinevezéshez, ha évközben köt házasságot, ha gyermeke évközben tölti be a 10. életévét, végül ha az alkalmazott nevét évközben megváltoztatja. Ez esetben a kérelmezett arcképes igazolványok kiállítási illetéke az új igényjogosultság megnyíltának hónapját követő második hónap végéig 2 ar. P, azontúl pedig 5 ar. P. Az ilyen kérvényeken tehát a rendes illeték leróvását indokoló körülményt, vagyis azt, hogy az új igényjogosultság mely hó és napon keletkezett, — a kimutatás vagy kérvény záradékában igazolni kell. Elveszett igazolványok pótlása esetén mindig két kérvényt kell az illetékes üzletvezetőséghez benyújtani. Az egyik kérvényben a kérvényező bejelenti, hogy a ......... sz. arcképes igazolványát elvesztette és kéri annak érvénytelenítését. Ezt a kérvényt záradékolni nem szükséges. A másik kérvényben kérni kell az elveszett arcképes igazolvány pótlását. Ebben a kérvényben szintén közölni kell az elveszett igazolvány és az utolsó évi érvényesítési bélyeg számát, ha azonban ezeket az érdekelt nem tudná közölni, akkor egy olyan arcképes igazolványnak az utolsó évi érvényesítési bélyeg számát kell közölni, melynek érvényesítését az elveszett arcképes igazolvánnyal egyidejűleg ugyanazon a kimutatáson kérték. Ezt a második kérvényt úgy a hivatal főnökének, mint az illetékes szám- vveőségnek záradékolni kell. Ujrakiállításért mindig 5 ar. P-t kell csekk útján leróni. A fegyelmi úton felfüggesztett hivatalvesztésre, nyugellátás elvesztésre ítélt közszolgálati alkalmazottak és családtagjaik nem kaphatnak arcképes igazolványt. Ha ilyen igazolványuk van, kötelesek beszolgáltatni. Mindazon tényleges alkalmazottaknál, akik illetményeiket a m. kir. központi illetményhivatal útján kapják, az igényjogosultság, családi pótlék,, valamint a térítési összeg igazolását a központi illetményhivatal végzi, miért is ezeknél a közvetlen szolgálati főnökségnek külön záradékolása nem szükséges. A közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok családi pótlékot élvező igényjogosult gyermekei részére az arcképes igazolványok kiállítása, illetve érvényesítése a nyári hónapok tartamára (június hó 8-tól szeptember 15-ig érvényesen, a közszolgálati alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak, Ludovika Akadémiát hallgató igényjogosult gyermekei részére pedig július 1-től szeptember hó 30-ig érvényesen) rendszerint minden év május hó 20-án megkezdődik. a) Érvényesítésnél az igazolványok térítési díja darabonként általában 4 P, ebből az állami alkalmazottaknál 2 P-t az illetékes számvevőség térít meg, térítési szelvény alapján, 2 P-t pedig a családfő köteles befizetni az illetékes üzletvezetőség csekkszámlájára és a befizetésről az elismervényt a kérvényhez csatolja. Nem állami hivataloknál, illetve azon autonóm testületeknél, ahol a számvevőség a térítési díj felét nem vállalja, a családfő 4 P-t köteles csekkszámlára befizetni. b) Régi igazolványoknál a külön 1 P érvényesítési díj elmarad, ellenben új igazolvány váltásánál még 2 P fizetendő, kiállítási illeték címén, vagyis állami alkalmazottaknál készpénzben befizetendő térítési és kiállítási díj címén 2 + 2 = 4 P, nem államiaknál pedig 4 + 2 = 6 P. c) A tényleges alkalmazottak gyermekeiről kimutatást kell készíteni, amelyet a hivatal főnöke szabályszerűen záradékol, a számvevőség pedig a kimutatáson igazolja a családi pótlék folyósítását és a térítési szelvényt csatolja. A kimutatásnak minden esetben tartalmaznia kell az iga108
