Az Esztergomi Főegyházmegyei zsinat határozatai (Budapest, 1942)
III. Az egyházi tárgyak jogrendje
89 részéről az istentisztelettől elvonását megakadályozzák; az ünnepeket megszentségtelenítő mulatságok, táncok, vásárok engedélyezése ellen küzdjenek. A lelkipásztorok okosan és tapintatosan járjanak el, amikor régi rossz szokások eltörlését sürgetik, de legalább annyit igyekezzenek elérni, amennyi a vasárnapok s ünnepek megszenteléséhez szükséges és a híveknek a parancsolt kötelességek teljesítéséhez megkívánt szabadságot és lehetőséget biztosítja. Amikor rosszakarat nem forog fenn és a hívek fontos anyagi érdekéről van szó, a lelkipásztor tanúsítson türelmet, mert szigorúsággal esetleg többet ront, mint használ. A vasárnapokat és parancsolt ünnepeket megelőző éjjel katolikus egyesületekben táncmulatság nem tartható. 258. §. Mivel az Apostoli Szentszék a magyar püspöki kar kérelmére Magyarország részére az egyetemes törvénynél enyhébb böjti fegyelmet szokott engedélyezni, a főpásztor á főegyházmegyei körlevelekben közli a böjti rendeletet. Ezt a rendeletet a plébánosok minden évben hirdessék ki és magyarázzák meg a híveknek. Kívánatos, hogy a böjti rendeletet a templomajtón legalább a nagyböjti időben kifüggesszék. A most érvényes rendelet a következő: I. Böjti napok, vagyis amelyeken csak egyszer szabad jóllakni, a következők: 1. A nagyböjt minden hétköznapja. 2. A kántorböjtök szerdái, péntekéi és szombatjai. 3. Karácsony, Pünkösd, Nagyboldogasszony és Mindszentek vigíliája. II. Hústilalmi napok, melyeken a húsételek élvezete tilos: 1. Az évnek minden péntekje. 2. Hamvazószerda. 3. Nagyszombat délig. 4. Karácsony, Pünkösd és Nagyboldogasszony vigíliája. III. Vasárnap és parancsolt ünnepen a böjt és hústilalom nem kötelez. Az ilyen napra eső vigiliaböjtöt nem kell előző napon megtartani. Nagyszombaton déltől kezdve megszűnik a böjt és hústilalom. Azokon a böjti napokon, amelyekre hústilalom nem esik, a főétkezésen kívül este is szabad kismennyiségű húst enni. A főétkezést estére is át lehet tenni.
