Az Esztergomi Főegyházmegyei zsinat határozatai (Budapest, 1942)
III. Az egyházi tárgyak jogrendje
87 Ha más telekkönyvi tulajdonos nevén állanak, jogi úton is visszaszerezhetők. 24ü. §. A katolikus temetőt a Rituale (VIII. 39.) szerint meg kell szentelni, s ha ugyanazon okok miatt, mint a templom, megszentségteleníttetik, ki kell engesztelni. Községi temetőt, amelybe másvailásúak is vegyesen temetkeznek, szintén meg szabad szentelni, ha a lakók többsége katolikus. Egyébként a katolikusok részére külön részt kell kijelölni és megszentelni. Ha ez nem vihető keresztül, a katolikus hivő sírját külön szenteljék meg a temetés alkalmával. (Can. 1206.) 250. §. A temetőt mint szent helyet tisztelettel kell gondozni és rendeltetésével ellenkező célra nem szabad fölhasználni. A temető állapotáról a község lelkűidére lehet következtetni. Legyen a temető illő kerítéssel ellátva és kapuval zárható. Középen álljon a temető keresztje. Egészségügyi rendszabályok hullaház fölállítását követelik. Minden temetőben lehetőleg nyilvános kápolna is legyen. 251. §. A katolikus temető rendjét az egyházközség jogosult megállapítani és nem a községi képviselőtestület. (VKM. 15.569/1915.) A sírok számára rendelt területet szabályosan be kell osztani és utakkal elválasztani. A sírhelyek díjszabását az egyházközségi képviselőtestület állapítja meg. Külön területrészen legyenek a felnőttek és külön a gyermekek sírhelyei. Elkülönített területet kell kijelölni azok számára, akik egyházi temetésben nem részesíthetők. (Can. 1212.) A papok sírjait a plébános gondoztassa. 252. §. A katolikus temető fenntartása az egyházközség terhe. Ezért viszont kívánatos, hogy a temetőföld használata az egyházközség joga legyen és jövedelme a temető gondozására fordíttassék. Amennyiben a Visitatio Canonica másként rendelkeznék, a régi temetőben a rendelkezés érvénye fennmarad, de az új temetőre át nem vihető. Temetőben a kaszálás és a fahasználat megengedhető, de a legeltetés tilos. 253. §. Katolikus halottat másvailásúak temetőjébe temetni nem szabad, még inkább tilos ott az egyházi szertartás. (Litt. Circ. 1936. pag. 27.)