Az Esztergomi Főegyházmegyei zsinat határozatai (Budapest, 1942)
III. Az egyházi tárgyak jogrendje
83 2. A KÁPOLNÁK. 225. §. A pápai jogú papi szerzetesrendek saját házaikban saját használatukra kápolnát emelhetnek. ' Minden más nyilvános, vagy félig nyilvános kápolna emeléséhez a lőpásztoi engedélyére van szükség. Szorosan vett házi kápolnát (oratorium privatum) csak az Apostoli Szentszék engedélyezhet. 226. §. A nyilvános jellegű kápolnákat a főpásztor a fenntartásra szükséges alap és az egyház tulajdonjogának biztosítása esetén olyan feltételek mellett engedélyezi, mint a nyilvános jellegű templomot. Az engedélyezett nyilvános kápolnákat ünnepélyesen meg kell áldani. (Can. 1191.) 227. §. Az intézetekben, zárdákban felállítandó léiig nyilvános jellegű kápolnát, melybe nincs mindenkinek szabad bemeneté, a főpásztor engedélyezi, miután helyét és felszerelését megbízottja által megvizsgáltatta, ügyelni kell arra, hogy az oltár felett hálószoba nem lehet, vagy ha ez el nem kerülhető, az oltár fölé mennyezetet (baldachin) kell alkalmazni. A főpásztor az engedélyezésnél a szent ténykedésekre vonatkozóan megszorításokat tehet. Ha nincs megszorítás, minden szent ténykedést el lehet benne végezni, amit a rubrikák megengednek. (Can. 1192—1193.) 228. §. A temetőkben épült kápolna nyilvános kápolna jellegével bír; a sírbolt vagy sír felett épült kápolnák ellenben csak magánkápolnák (oratorium privatum). Ezek építését is a főpásztor engedélyezi; szentmise bemutatását is megengedheti bennük. (Can. 1194.) 229. §. Családi sírkápolnák és általában alapítványi kápolnák építését és megáldását csak abban az esetben engedi meg a főegyházmegyei hatóság, ha azok fenntartása kellően biztosítva van, ha az egyház joghatósága alatt állanak és a megszentségteíenítés veszélyének nincsenek kitéve. Általában nem kívánatos a hívek szükségletét nem szolgáló fölös kápolnák építése; a kápolnát létesíteni szándékozó hívek áldozatkészségét inkább a valódi egyházi szükségletek felé kell irányítani. 3. AZ OLTÁROK. 230. §. A szertartástan ősi fejlődés alapján megkülönbözteti az alépítménnyel egybeépített nagyobb kőasztallapot (altare fixum) és a hordozható kisméretű kőasztallapot (altare 6*
