Az Esztergomi Főegyházmegyei zsinat határozatai (Budapest, 1942)

III. Az egyházi tárgyak jogrendje

48 vagy az egyház törvényeivel ellenkező és rendezhetetlen házasságban nem él. (Can. 744. Litt. Cire. 1938/39.) 94. §. Ha valakinek keresztségéről vagy annak érvényes­ségéről alapos kétség forog fenn, az eset a keresztség íöltételes föladása előtt a föpásztornak bejelentendő. A kitett és elhagyott csecsemőket, ha a keresztelés ténye be nem igazolható, fölté­telesen meg kell keresztelni. A föltételes keresztelést is anya­könyvezni kell. (Can. 749.) 95. §. A hét éven aluliaknál az Ordo baptismi parvulorum, a hét éven fölülieknél az Ordo baptismi adultorum szerint tör­ténjék a kereszteiés. Felnőtteknél az idő zordsága, a jelölt testi gyengesége miatt, vagy a föitűnés elkerülése végett engedély kérhető a főpásztortól az Ordo baptismi parvulorum haszná­latára. (Can. 755. Rituale Strigoniense Cap. 2—3.) 96. §. Minden keresztelt kapjon keresztény nevet. Ha a szülők nem keresztény nevet jelentenek be, a keresztelő pap egy szent nevét is csatolja hozzá s mindkét nevet anyakönyvezze, de első helyen a polgári anyakönyvben jel­zettet! Keresztény szellemet sértő nevet nem szabad el­fogadni; egyébként azonban szigorúan tilos, hogy a keresz­telő papok önkényesen a szülők akaratával ellenkező nevet adjanak, bár rábeszéléssel és kellő oktatással odahathatnak, hogy lehetőleg változatos keresztnevek terjedjenek el, kivált ott, ahol sok hivő vezetékneve egyforma. 97. §. A keresztvizet nagyszombaton és pünkösd vigí­liáján kell szentelni a misekönyvben található szertartás sze­rint, még akkor is, ha elegendő keresztvíz volna még. Ha időközben volna fogytán a keresztvíz, bármikor lehet újat szentelni, vagy a meglévőt kisebb mennyiségű tiszta vízzel szaporítani, ünnepélyes keresztelésnél szentelt keresztvizet kell használni. 98. §. Ha lehetséges, a szükségkeresztelésnél is alkal­mazzanak keresztszülőt és egy-két tanút, hogy azok a keresz­telés tényét igazolhassák, ünnepélyes keresztelésnél azonban kötelező, hogy egy vagy két legalább 14 éves katolikus ke­resztszülőt kérjenek föl. Keresztszülő férfi vagy nő lehet, de ha ketten vannak, az egyik férfi, a másik nő legyen. Felnőt­teknél a keresztszülő a keresztelendővel azonos nemű legyen. 99. §. A keresztszülők kötelessége, hogy lelki gyerme­küket a keresztségi fogadások teljesítésében segítsék. Érvé­nyesen keresztszülők nem lehetnek a másvallásúak, a kérész-

Next

/
Thumbnails
Contents