Az Esztergomi Főegyházmegyei zsinat határozatai (Budapest, 1942)
II. A személyek
44 11. A HELYETTES LELKÉSZEK MAGYAR NEVE. 86. §. A plébániákhoz beosztott különféle helyettesek (vicani paroeciales, can. 471—478.) magyar neve főegyház megyénk területén a következő: Az esztergomi íőszékesegyházi káptalant képviselő plébános neve főszékesegyházi plébános. A vicarius actualis religiosus magyarul szerzetes plébános. A vicarius oeconomus magyarul plébánoshelyettes. A vicarius substitutus magyarul kirendelt plébánoshelyettes. A vicarius adjutor magyarul kisegítő plébánoshelyettes.. A vicarius cooperator magyarul káplán. 12. A KÁNTOR. 87. §. Kántorrá csak katolikus, vallásos életű, kántori képesítéssel rendelkező férfi választható meg. A kántort az egyházmegyei hatóság hármas jelölése alapján az egyházközségi képviselőtestület választja. A választás az egyházmegyei hatóság jóváhagyásával válik jogerőssé. A választás jóváhagyása után az egyházközség három példányban díjlevelet állít ki a kántor számára: ez fölsorolja a kántor kötelességeit és javadalmazásait. A javadalmazásról az állás betöltésétől függetlenül egyházközségi képviselőtestületi határozat alapján javadalmi jegyzőkönyv állítandó ki, mely mindazokat a javadalmi tételeket magában foglalja, melyek a kántor állandó illetményeit képezik. Ez a javadalmi jegyzőkönyv alapja a mindenkori díjlevélnek. A leányegyház kántora a vasárnapi és ünnepi litániát köteles megtartani, ha a plébános vagy káplán annak elvégzésére nem jelenhetik meg. A plébános az egész templomban, tehát a kóruson is intézkedik; rendelkezéseihez a kántor köteles alkalmazkodni. Kívánatos, hogy a kántor katolikus lapot járasson. A kántor jogi helyzetét egyébként azok a szabályok határozzák meg, melyek a Kát. Népiskolai Rendszabályok IV. részében és a Fegyelmi Szabályzatban foglaltatnak. A budapesti kántorok helyzetét külön Szabályzatuk határozza meg.
