Plébi 70 (Pilismarót-Dömös, 2013)
Hittanok A hittanórák új szerepben mutatták meg Miklós atyát. Új és furcsa volt, hogy iskolapadban ültünk, és ő, mint egy tanító bácsi a táblánál magyarázott. Nem csak a minisztertársaink voltak ott, hanem az iskola más tanulói is. Ez egy komolyabb feladat volt, de mégis meglepő, hogy néhány vonallal, milyen jó embereket lehet rajzolni. A „pont-pont vesszőcskén” már túl voltam, de embert eddig ilyen jól nem rajzoltam (azóta sem). Életem első vizsgája az elsőáldozás előtti vizsga volt. Mi voltunk az első elsőáldozók. A 8. osztály után középiskolásként Miklós atya bevezette az ifjúsági hittant. Ekkor már kötedenebbül beszélgettünk mindenről: Az élet dolgairól, és időnként „megoldhatatlan” matek, és fizika példákról, amiket egy egyszerű „pitagorasszal” is meg lehet oldani. Utólag is köszönjük a szépen kerekedő év végi jegyeinket.
