Ezrednyitó vélemények. Közvélemény-kutaatás, Esztergom, 2001. október (Esztergom, 2001)
11 II. MÚLT ÉS FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEK A közvélemény-kutatás legizgalmasabb és legfontosabb része, hogyan értékelik az emberek a közelmúltat, illetve milyen a viszonyuk a legkiemeltebb városfejlesztési tervekhez. A rendszerváltás utáni első tíz esztendőt, amikor Esztergomnál jóval szerényebb - szellemi, mentális és anyagi - potenciállal rendelkező városok ugrásszerű fejlődésnek indultak, míg Esztergom jobbára csak vegetált, a lakosság lesújtónak találta. Valószínűleg ebben a fontos tíz évben erősödött meg az "itt nem történik semmi" pesszimizmusa, a rendszerváltás örömteli időszaka Esztergomban nem hozott számottevő változást. Vélhetően a lendületes építkezés-fejlődés vágya vezette a polgárokat, amikor a karizmatikus irányításra és a csapatmunkára voksoltak a 2000-es időközi és a 2002-es helyhatósági választásokon (utóbbin az elsöprő többség a városvezetési koncepció, a csapatmunka helyességét igazolta). Esztergom életében a legfontosabb változás a Mária Valéria híd 2001. október 11-i újra-átadása volt, amely uniós segítség nélkül nem valósulhatott volna meg, ehhez az itt élő emberek elhatározása önmagában még nem volt elegendő. Éppen ezért a híd - amelynek átadását egyébként a HVG évértékelő összeállításában a lap olvasói a 2001. szeptember 11-ei tragédia után rögvest az esztendő második legfontosabb eseményének tartottak - a felmérésben nem kapott helyett. A 2001-es már befejezett vagy éppen induló programok közül a legnépszerűbb volt a földutak leaszfaltozása, és hasonlóan magas szimpátiát vívott ki a Hősök terei körforgalom átadása. Mindkettő újra csak bizonyítja és indokolja a városi útfejlesztési-közlekedési beruházások szükségességét. A leginkább támogatott beruházások közé került a Várhegy díszvilágítása, a híd környezetében a járdák díszkő- burkolata és díszkandeláberei, a Széchenyi tervnek köszönhető önkormányzati lakásépítés (amelyre a nyolcvanas évek eleje óta nem került sor Esztergomban), a Bánomi lakótelepen megépült Máltai játszótér és a Tesco áruház megépülése. Mindegyik beruházás régi hiányt pótolt, ám különösen meglepő, hogy az olyan, a mindennapi életet alapvetően nem befolyásoló beruházás, mint a várhegyi díszvilágítás, milyen fontos az esztergomiak számára. Igaz azonban, hogy az általános közérzetet nagyon is befolyásolja. A 2001-es kutatás legtanulságosabb része azonban mégis csak az, hogyan ítélik meg az esztergomiak a város leg- nagyszabású terveit, azokat a beruházásokat, amelyek csak a jövőben indulnak, és mára részben vagy teljes egészében megvalósultak, vagy a legjobb úton haladnak afelé, hogy valóra váljanak. Az Esztergom-tudatot szépen példázza, hogy a rangsort nem valamely egészségügyi és szociális célú fejlesztés vezeti, hanem a Várhegyen, jelenleg üresen (és kihasználatlanul) álló volt Medicor épület oktatási célú hasznosítása. Ez a fajta szemlélet azt tudatosítja, hogy a városlakók értékközpontú szemlélettel bírnak, és felelősen gondolkodnak a jövőt illetően. Hiszen ennek az épületnek az oktatási célú hasznosítása az "azonnali" közvetlen eredményen túl - élettel telik meg egy patinás, ám üres ingatlan - arra mutat, hogy az esztergomiak bíznak a jövőben, szívesen támogatnak olyan fejlesztéseket, amelyeknek a nem közvetlen, (ezért tartósabb és nagyobb) haszna csak később mutatkozik meg. Mint amiképp a második legfontosabb terv, hogy Esztergom megyei jogú várossá váljon is a büszkeség, a városszeretet ékes bizonyítéka, hiszen egy ilyen kérdésnél nem feltétlenül a megyei státusz előnyeit és kötelezettségeit mérlegeljük, hanem elsősorban érzelmi alapon érezzük - jogos - szükségét mindennek. Az utóbbi időben némely körből sokszor, elsősorban politikai éllel és céllal támadott Prímás-szigeti élményfürdő hasonlóképpen igen magas, mondhatni elsöprő támogatottságot élvez a lakosság körében. Ez azt is jelenti, hogy az emberek bizony terhet is hajlandóak vállalni egy olyan beruházásért, amely középtávon óriásit lendíthet Esztergom turizmusán (és így bevételeit is növelheti). Különösen annak fényében figyelemre méltó az új fürdő támogatottsága, hogy a korábban nehezményezett csapadékcsatorna-rendszer fejlesztését, a garzonlakások építését, azt ipari park bővítését, vagy a Palatínus tó rendezését is maga mögé utasította. A fürdő az utóbbi ötven esztendő egyik legjelentősebb beruházása, ennek jelentőségével a lakosság tisztában van.
