Rayman János: Rayman János aranydiplomás vegyészmérnök (Pécs, 2018)

Nagy esemény volt akkor Pardubicében a Zlata prilbá (Aranysisak) nevű többnapos motorverseny, amely már az első nap halottal is járt. A nevezetes Pardubicei Lóversenypályán részt vettünk a megnyitó ünnepségen, amikor a város lakosságát meghaladó tömeg gyűlt össze a lelátókon. A veszprémi egyetemistákat Scholtz József (Jofi) akkor adjunktus vezette, a közös nyelv a német volt. a tolmács szerepét Heil Bálint (később az egyetem rektora) látta el. De a csehek mellénk rendeltek egy itt tanuló komáromi magyar diákot, akiről kiderült, hogy a talán elsőben osztálytársak is voltunk, mert ő is a Nádor utcai iskolába járt.

Az utolsó hetet Prágában töltöttük, ahol múzeumok mellett megismerhettük a gyönyörű Prágát. A Károly Egyetem kémiai intézetében is tettünk látogatást, ahol a legnagyobb élményem az volt, amikot Bohuszláv Rayman hajdani tanszékén névszerint bemutattak.

A prágai történeteim legszebbike, amikor Prága belvárosában ücsörögve a lányokat néztük és sóhajtoztunk, hogy már itt vagyunk lassan egy hónapja, de még nem láttunk egy igazán szemrevaló lányt. Akkor felbukkant az utcán egy csodaszép nő és felénk libeget. Mi boldogan néztük, és mondogattuk, hogy végre, az első igazán szép nő Prágában. Közben odaért, elnevette magát és csak anyit mondott „És az is magyar.”

Scholtz Jofi, a cseh tanár Loós Zoli és Heil Bálint, no meg egy karlsbádi kóstoló

A veszprémi egyetemen sok laborban, és sokat dolgoztunk. Diplomadolgozatom is több hónapos kísérletsorozatból állt. Az irodalom tanulmányozása is sok időt igényelt. Az angol szövegeket szótárral fordítgattam annyira, hogy legalább azt megértsem, miről szól a cikk.

De ma is életem legszebb éveiként emlékezem rá vissza. Sokat kirándultunk a Bakonyba. a hasonló nevű vendéglátóhely kissé drága volt nekünk, de nem elérhetetlen. Bár Petőfi is ott járt és akkor írta halhatatlan versét Veszprémről, ami a WC-ben volt olvasható:

„Bemegyek a Bakonyba és kiköpök.

Ilyen ócska helyre többé nem jövök.”

Egy napot tölthettem Pannonhalmán, ahol a volt igazgató kalauzolta a mérnökhallgató urakat. Huszák Peti. tanársegéd volt az egyetemen és Pannonhalmán érettségizett, ő szervezte meg a kirándulást. Nagy tisztességet jelentett, hogy a főapát úr is külön fogadott bennünket. Kinyitották a levéltárat és megnézhettük eredetiben a tihanyi alapító levelet is.

A kosarasokkal az akkor meglehetősen zárt városba, Sopronba is elkerültem az egyetem egyetlen buszával, amelyet előzőleg a Dunából emeltek ki, és rendbetettek, mert akkor csak ilyenek kerülhettek intézményekhez. Pilótája Diczell Gyula előző életében Messerschmidt pilóta volt, ezért mondták róla, hogy alacsonyan repül. A háborút, mint vadászrepülő megúszta karcolás nélkül, de a buszról leszólva elesett és eltörte a lábát.

36