Rayman János: Rayman János aranydiplomás vegyészmérnök (Pécs, 2018)
Ezt az ércet a korabeli bányászfelfogás cinkércnek tartotta, később wolfrámtartalmú vasércnek írták le. Klaproth megállapította, hogy sem az egyik, sem a másik, hanem valami eddig ismeretlen új tulajdonságokkal rendelkező fémszerű anyag rejtőzik az ásványban. Leírta az új anyag viselkedését a különböző savakban, megfigyelte az alkáliákkal való kapcsolatát és feleslegben visszaoldódását. Előállította több sóját és azokat leírta. Abból a feltevésből indult ki. hogy az ásványnak fémoxidnak kell lennie, és különböző módon redukálta. Szénporral hevítve, feketén csillogó „rendkívül kis összesült fémszemcséket” kapott, csekély fémes fénnyel, kis keménységgel és 6.4-es fajsúlyt sikerült mérnie. Ezekből kiindulva állapította meg, hogy valami új anyaggal van dolga, amely nem hasonlít az eddig ismertekhez, „önálló félig fémszerü anyag, új elemként kell rendszerezni.” Az új elemet az akkoriban felefedezett Uranus bolygóról uranitnak nevezte el. Az uranitot tehát félfémnek tartotta, mivel a fémes tuljdonságok bizonytalanok voltak. Nyilván nem is észlelhetett fémes tulajdonságokat, mert amit előállított, votaképpen uránoxid volt. Tudva azt. hogy a rendszeres analitikai módszerek kialakulóban voltak, Klaprothnak mint flogisztonistának az elméleti alapok is a világos felismerést hátráltató hátterét jelentették. Klaproth kutatásai a szurokérccel, annak módszeressége, mennyiségi megállapításai, megfigyelései és az új fém egyértelmű felismerése és leírása, korának színvonalát mesze meghaladó teljesítmény volt. Az elkövetkező években is foglalkozott az uránércek vizsgálatával és „Adalékok a fémek kémiai ismertetéséhez” című munkájában 1799-ben közzé tette újabb vizsgálati eredményeit. Redukciós kísérletei során porcelán kemencében a legerősebb tűz mellett, meggyőződése szerint „50 gran urán mész”-ből 28 gran súlyú szin fémet” állított elő. Megreszelve fémes fényt tapasztalt és 8.1-es fajsúlyt állapított meg. Időközben az uranit név mindinkább az ércet jelöli, míg a fém az uranium nevet vette fel. Ha összevetjük Klaproth kísérleti eredményeit az uránról a jelenleg ismert adatokkal az uránszurokércről. megállapíthatjuk: Felismerte, hogy a johanngeorgenstadti és jóachimsthali szurokérc főként uránoxidból áll, kevés oxigénnel, a fémállapothoz hasonló tulajdonságú, amit ólom kisér. Jóachimsthali szurokérc 295
