Rayman János: Rayman János aranydiplomás vegyészmérnök (Pécs, 2018)
A nyári szünetekben mindig egy kis pénzt kerestem. Legtöbbször Molnár Lacival együtt mentünk dolgozni. A nyári betakarításkor a hegyi utakat járhatóvá kellett tenni. Erre a munkára mindig szerveztek kisebb diák csapatot a városi hegymesterek parancsnoksága alatt. Dolgoztunk, és közben megismertük a határt. Mindig tudtam hol van a közelben víz. melyik kút vize jó és melyiké nem. Ismertük az esztergomi nagyvárosi és szentgyörgymezei hegymestereket, akik a munkákat vezették, miközben maguk is dolgoztak. Akkor kezdtem dohányozni. Mert Fint Marci bácsi óránként rikkantott egyet, hogy most zakurittyolunk. Mert volt orosz hadifogságban is. De értette a hottenflog nyelvet is, amit mi Lacival kiválóan beszéltünk. Dolgoztunk kőbányában, készítettünk vizes árkok szélének megvédésére használatos szabványos méretű rőzsekévéket, fasinákat. Ezért hívták fasinázásnak. Szerettem, mert darabbérben fizették. De ástunk árkot, tisztítottunk csatornát, patakot, hegyiutak leomlott falát takarítottuk el. az utakat javítottuk. Minden földmunkát el tudtunk végezni, amihez ásólapát és csákány kellett. Gyümölcsről mindig a hegymesterek gondoskodtak, mi nem nyúlhattunk semmihez. Molnár Laci, én és Fazekas Sanyi (Cöcög) hazafelé a munkából Pihenő Esztergomban több szörnyű árvizet megértem. A fényképen egy gyors hóólvadással kezdődő árvíz nyoma látható, amikor a Duna vaskos jégtáblái a Szigeten a hajóállomás épülete fölé emelkedtek. 26
