Rayman János: Rayman János aranydiplomás vegyészmérnök (Pécs, 2018)

A IV-es bányaüzem indulása után hamar megjelent a mélyszinti érc, ez nehezebben adta meg magát a bányászatnak is, a fizikai feltárásnak ugyanúgy, mint a kémiainak. Ezért a malmok teljesítményét kellett megnövelni, mert különben harmadik malom beépítésére lett volna szükség, hogy a tervezett napi termelés fenntartható legyen.

A területet alaposan felmérettem a zajterhelés oldaláról is, tehát pontosan tudtuk, hol van valódi zaj. ami már veszélyes lehet. Egyébként a malmok is nagyon zajos berendezések voltak. A munkások a korábbi füldugókat nem szívesen használták, ezek gumiból készül dugók voltak. A később beszerzett, jól tervezett, finn fültokot már szinte kényszerítés nélkül viselték, főleg a fiatalabbak, akik a zene hallgatása okán már hozzászoktak a fülhallgatóhoz.

Az agresszív zagyok a hagyományos tolózárakat gyorsan tönkretették. Az üzemben született meg a tömlőszelepnek, vagy kalodás szelepnek nevezett nagyüzemi Hoffmann szorító. Emlékezetem szerint első kidolgozója Henrik Lajos gépész technikus, művezető volt. Ezek nélkül az üzem működni sem tudott volna. Az ábrán szivattyúk nyomóági szerelvényeként látható néhány.

A tömlőszelepek a szivattyúk nyomóágában

A korabeli nyugati kínálatában nem szerepeltek, ilyen zárószerelvények. Nekem évek óta járt az Autbereitungs Technik című német lap. nagyjából nyomon tudtam követni a zárószerelvényeken bekövetkezett különböző változtatásokat is. Alig néhány év múlva más felépítésű, de hasonló elven működő, mutatós szerelvények jelentek meg a piacon, több cégnél is, működtető automatikával. hidraulikus beavatkozó szervvel. Nincs kétségem az ötlet forrásáról. Egyébként az üzem is berendezkedett a szerelvények gyártására. Szerencsére nem csak belső használatra, hanem eladásra is készültek. Azt viszont nem tudom, hogy a piacon milyen forgalmat bonyolítottak le velük.

176