Rayman János: Az esztergomi érsek prímások érmei (Pécs, 2018)

Kopácsy József

Kopácsy József (1838-1847)

*Veszprém, 1775. május 30. t Esztergom, 1847. szeptember 17.

Elszegényedett nemesi családból származott. 1790-től Veszprémben, majd Pozsonyban az Emericanumban bölcseletet és teológiát tanult. 1798-ban Zircen szentelték pappá. 1799-től Veszprémben tanított a papneveldében. 1807-ben már veszprémi kanonok. 1813-ban somogyszentjakabi apát, 1819-ben pristinai választott püspök, 1821-ben székesfehérvári, 1825-ben veszprémi püspök. 1838. december 15-én lett esztergomi érsek és hercegprímás, Esztergom vármegye főispánja.

A címer kék mezejében egy sziklára kapszkodó arany szarvas látható. A családi címert kiegészítik a főpapi jelvények az apostokli kettős kereszt és a kerek kalap 10-10 bojttal. Címerét Johann Hutterer mintázta a Bazilika építtetőjének, de a Prímási Levéltárban nincsen címere.

Címere, és érseki címere az esztergpmi Bazilika oszlopcsarnokában

Magyar Tudományos Akadémia 1831-ben tagjává választotta. Gyűjtötte és másoltatta a magyar egyháztörténeti okmányokat. Kiadta magyarul Claude Fleury apát müvét: A keresztények és izraeliták szokásairól és erényeiről (1801-1802). Majd Kézai Simon Gesta Hunnorum és Hungarórumát, a Budai Krónikát. Gyűjtötte, és másoltatta az egyhátörténeti okmányokat.

Hild Józseffel 1840-ben átterveztette az épülőben lévő esztergomi székesegyház kiviteli terveit.

Körleveleit elsőként szerkesztette magyarul és 1833-ban elrendelte a magyar nyelvű anyakönyvezést.

Esztergomban hajóhidat építtetett. Halála után utcát neveztek el róla Esztergomban.

38