Rayman János: Az esztergomi érsek prímások érmei (Pécs, 2018)

Csernoch János

Csernoch János (1912-1927) *Szakolca, (Nyitra vm. Ma Skalica, Szlovákia) 1852. június 16. t Esztergom, 1927. július 25. A szakolcai plébános felismerte a fiú tehetségét, aki magyarul, németül, szlovákul és csehül folyékonyan beszélt. Később olaszul, lengyelül, románul, ruszinul, ukránul, franciául és spanyolul is megtanult, bár élete végéig szlovák akcentussal beszélt. A gimnáziumot Pozsonyban, a teológiát Bécsben a Pázmáneumban végezte 1878-ban, majd ugyanott a teológia doktora fokozatot is elnyerte. Bécsben szentelte pappá Simor János esztergomi érsek 1874-ben. Majd Rómában tanult könyvtárosi és levéltárosi szakon, de felvette a kánonjogot is. Hazatérve 1888-ban rövid ideig plébános, majd Esztergomba hívták, ahol prímástól könyvtárosi és levéltárosi feladatot kapott. Pályáján gyorsan emelkedett. 1890- ben schavniki címzetes apát és esztergomi kanonok, 1905-ben szentgyörgymezei prépost, 1908-ban Csanádi püspök, 1911-ban kalocsai érsek, 1912. november 30-án Vaszari Kolos prímás lemondása után, esztergomi érsek hercegprímás lett, majd 1914-ben megkapta a bíborosi kinevezést. Részt vett két pápaválasztáson is. A főrendiház tagja. (1908-1918). 1915-ben a MTA és 1916-tól a Szent István Akadémia tagja. Emlékezetes eseménye életének, hogy IV. Károlyt magyar királlyá koronázta. 1901-től keresztényszocialista politikus. A Tanács Köztársaság elleni szervezkedésben is részt vett, Horthy fellépését támogatta, de királypárti, és igyekezett közvetíteni Horthy és IV. Károly között.6 Választott címere saruzással három részre osztott. Két oldalt sárga alapon (arany) zöld szárú és levelű piros tulipán lebeg. A középső mező vágott. A felső mező kék, benne sárga hatágú csillag lebeg, az Esthajnalcsillag. Benne egy M betű, Szűz Mária jele. Az alsó mezőben zöld hármas halom.7 Másutt inkább strucctollak. Színes címere nem maradt ránk. Jelmondata Tua luce dirige, azaz a Te világosságod vezessen. Címerábrája Bíborosi címere /Szerző rajza/ 6 Lépőid Antal: Csemoch János. Emlékezés Nagymagyarország utolsó hercegprímására. Bécs, 1963. Meszlényi Antal: A magyar hercegprímások arcképcsarnoka Budapest, 1970. 7 https://hu.wikipedia.org/wiki/Csemoch_János 15

Next

/
Thumbnails
Contents