Rayman János: Az esztergomi érsek prímások érmei (Pécs, 2018)

nagykéri Scitovszky János

nagykéri Scitovszky János (1849-1866)

*Béla (Abaúj vm.), 1785. november 1.1 Esztergom, 1866. október 19.

Családja lengyel eredetű. 1827-ben rozsnyói, 1838-ban pécsi püspök. 1849-ben esztergomi érsek és 1853-ban bíboros. 1849-ben szembekerült Kossuthtal. Feltétel nélküli királyhüségéért támogatta az uralkodó esztergomi érseki kinevezését. 1856-ban felszentelte az esztergomi Bazilikát. Tagja volt a MTA-nak. Közművelődési- és szociális célokra jelentős adományokat tett.

A címer vágott pajzsának alsó ezüst udvarában az isteni gondviselés jelvénye, a háromszögbe fogott sugarakat kibocsátó szem látható, alatta egy piros lángoló szív van elhelyezve. A felső hasított mező jobb oldali mezeje vörös, amelyben két szárny között ezüst latin kereszt lebeg, felette három, hatágú, arany csillaggal. A baloldali mező kék, amelyben zöld halmon fehér galamb áll, csőrében zöld olajágat tartva. A címeren zárt korona egyenesen álló arany kereszttel. A pajzs mögött jobbra pásztorbot, bal felső sarkán püspöksüveg. Mögötte egyenesen álló arany kettős kereszt. A címer felett bíbor színű kerek bíborosi kalap, 15-15 bojttal, kívül bíbor színű hermelin bélésű palásttal.46

Scitovszky János bíborosi címere Főkáptalani levéltár

109. Sugaras bazilikás érem 1856

Az esztergomi bazilika felszentelésének emlékére veretett emlékérmet Scitovszky érsek Bécsben verette. Verőtövét ma is ott őrzik. Carl Radnitzky (1818-1901) osztrák éremművész, a vésnökakadémia tanára 350 frt tiszteletdíjat kapott a verőtő elkészítéséért.

46 Főkáptlani Levéltár. Címerek Nr. 3. Beke Margit: A Prímási Levéltár nemesi és címeres emlékei Esztergom, 1995. 332 oldalon lévő ábrája alapján. Halotti címerek. No. 88. A Második kiadás 388. old, Halotti címerek. No. 90, és 493. old.

109