Rayman János: Esztergomi cserepek. Kerámiatörténeti képek Esztergomból (Pécs, 2017)
1938. március 10-én újabb tűzvész pusztított. 1939-ben szünetelt a gyártás. 1940-től 1944-ig Dudás László (1894-1972) mérnök bérleménye volt az Esztergomi Tégla és Agyagárugyár, ahol évente mintegy 800-1200 cserépkályhát állítottak elő és 18-20 főnek adott munkát. A világháború alatt az épületek súlyosan megsérültek. Helyreállításukat az új bérlők Singer István és Vágó Géza végezték el és megkezték a csempegyártást. 1949 novemberében államosították a vállalatot és rövidesen a Romhányi Cserépkályhagyárhoz csatolták, amely a termelést megszüntette, a gépeket elszállította. Az épületeket egy ideig különböző raktáraknak használták. 1953-ban az Esztergomi Városi Tanács vette át a gyárat és rövidesen megkezdték a kőedénygyártást és kályhacsempe gyártást is. Természetesen új szocialista nevet is kapott, amely így szól: Esztergomi Kőedénygyár és Háztartási Tömegcikkipari Vállalat. 1953-ba új kemencét is építettek a kőedény gyártáshoz.58 1954-ben is kisebb bővítéseket végeztek. De a gyár nem volt kifizetődő vállalkozás. 1954-ben azt írta a helyi sajtó, hogy 1953 éves tervét mindössze 31 %-ra teljesítette. Ennek felelőse a megyei tanács ipari osztálya és a kőedénygyár vezetősége.59 Sajnos ebből az időből, itt gyártott edényt nem ismerünk, nem tudjuk milyen jelzése volt, ha volt egyáltalán. A veszteség miatt a gyárat 1955. július 1-én a Komárom megyei Bánya és Építőanyagipari Egyesüléshez csatolták. Ehhez a vállalathoz akkor több téglagyár is tartozott. Esztergomi részlegei voltak az Esztergomi Kőedénygyár Háztartásipari Vállalata, a hordozható cserépkályhákat gyártó és kályhaépitő gyár, a téglagyár, amely 1953-ig a város kezelésében működött Kisbér- Esztergom Téglagyárak Vállalt néven, valamint a városi tulajdonában lévő Strázsahegyi Kavics, Homok és Mészkőbánya Vállalat. Az esztergomi részlegek létszáma 190 fő volt, az Egyesülésé 270. A téglagyár működését 1963-ban megszüntették, a helyére tervezték a csempegyár bővítését. 1964-ben átszerezék a vállalatot és megalakult a Komárom megyei Kályhacsempegyártó és Építő Vállalat. Fejlesztésére tervet készíttettek, amlynek a címe: „Téglagyári objektumok rekonstrukciós terve”. 1965-ben a hordozható cserépkályháknak elkészítették a gázolj tüzelésre alkalmas változatát is. Hordozható cserépkályha 58 Komárommegyei Dolgozók Lapja. 1953. áprili 8. 59 Komárommegyei Dolgozók Lapja. 1954. február 24. 43
