Rayman János: Esztergomi cserepek. Kerámiatörténeti képek Esztergomból (Pécs, 2017)

Téglagyár Basaharcon

Bár nem tartozik Esztergom város területéhez, közigazgatásilag Pilismarót község része, de valójában sok köze van Esztergomhoz. A régi eszrtergomiak mind ismerték a basaharci téglagyárat, nyilván munkát is vállaltak ott. A gyár a közeli városban nem csak konkurenciát jelentett a városi téglagyáraknak, hanem ténylegesen szállított téglát is az itteni építkezésekhez, bár elsősorban hajók vitték nagymennyiségű áruját a Dunán a fővárosba. Basaharc 1700 óta lakott terület, a pálosok állítottak fel itt először téglaégetőt, a pesti rendház építkezéseihez. Agyag, tűzifa, terület és munkáskéz bőven volt. Roheim Károly és fia megvásárolta az akkor már közalapítványi uradalom égető kemencéjét 1890 körül és Tövisesen már több száz munkással 6-8 millió téglát égetett évente.

Roheim Károly és Fia téglája

1892-ben tőkeemelés után választották az István Téglagyár Rt. nevet. 1893. január 1-én alakuló közgyűlés Budapesten, 3500 db 100 forintos részvény jelentette az alaptőkéjét.4:> A régi kemencéhez előbb kettőt, majd még egy negyediket építettek. Ekkor már 600-1000 munkást fogalkoztattak és a termelés is csaknem megduplázódott. Lakótelep, igazgatósági épület, kocsma, bolt, mészárszék, szokatlan módon a gyerekeknek óvoda, később rövid időre iskola is létesült Basaharcon. De a konkurencia, a Nagybátonyi-Újlaki Téglagyár Rt megvette 1926-ban a gyártelepet és a válság idején gyakorlatilag leállította. Legtöbbször csak egy kemence dolgozott 1944-ig.45 46 A háború után a gazda nélkül maradt üzemet széthordták, kéményeit ledöntötték. A volt uradalmi épületek a tszcs birtokába kerültek.

Téglajegyének felirata: Istv.

Az István téglagyár téglái

45 Esztergom és Vidéke, 1893. január 18.

46 Lukácsné Varga Eszter: Basaharc története. Pilismaróti Hírek, 2007. aug. 20. 8-10 old.

29