Rayman János: Esztergomi cserepek. Kerámiatörténeti képek Esztergomból (Pécs, 2017)
Amikor Rudnay Sándor hercegprímás 1820-ban visszaköltöztette Esztergomba az érsekséget és a káptalant Nagyszombatból, ez nemcsak a Bazilika építkezésének jelentette kezdetét, hanem a város megújulásának is. Nagyszámú építkezés kezdődött. Ehhez pedig téglára volt szükség. Ebben az időben a prímási téglagyár tégláit különböző díszesebb és egyszerűbb betűkből álló P. A. R. felirattal gyártották. Feltehetően Primas /esetleg Princesprimas/ Aleksander Rudnay a feloldása. A téglagyüjtők véleménye szerint azok a hasonló feliratú, esztergomban előkerült téglák, amelyeken P. I. K., illetve P. I. S. olvasható, a Bazilikát építő másik két hercegprímás monogrammját viselik. Feloldásuk Primas Josephus Kopácsy és Primas Joannes Scitovszky. Rudnay prímás téglái Borovszky Samu azt írta, hogy három téglagyár van Esztergomban. Ebből kettő körkemencében égeti a téglát és a gyártáshoz gőzerőt használ. Egy pedig közönséges égető kemencével dolgozik. Ismerünk egy érdekes R C S feliratú téglát a városból. A felirat egyik lehetséges feloldása Regalis civitas Strigoniensis. Talán városi kezelésű téglagyár volt a 18. században, amikor a visszafoglalt romos várost újjá kellett építeni. R C S feliratú tégla A prímási téglagyárról egy képet a Hídlapban sikerült találni. A háttérben a Kückländerhez tartozó agyagbánya látható.32 32 Pöltl Zoltán: Kályhagyári rapszódia. Hídlap, 2008. okt. 4. 30 24
