Rayman János: Esztergomi cserepek. Kerámiatörténeti képek Esztergomból (Pécs, 2017)
Halála után Mezei műhelyét 1878-ban Weisz Mihály kályhás vette meg és 1929-ig, haláláig gyártotta a kályhacsempéket. Bajorországból hozatott évente egy vagon kártyaföldet a kályhákhoz. De a máznak használt „smelc” is német behozatalból származott. Színezéséhez porrá tört színes üvegcserepet is használtak. Edényégetö kemencéjét fával fűtötték. Hirdetésében is, mint kályhagyáros és cserépedény készítő mutatkozik be. Ajánlkozik különféle stílusú elegáns cserépkályhák készítésére, javítására és átalakítására. Üzleti kirakata a kispiacon található, üzlethelysége a Simor János utcai házában volt.21 22 23 24 Hálála után a műhely felszerelése, a kemence megsemmisült. A csempék gipszmintáit a Dunába dobták. A 19. század második felétől már a Magyary és a Weisz család műhelyében készült cserépedények voltak a legismertebbek az esztergomi piacon. Érdekes adatként említjük meg, hogy 1910-ben kezdték forgalmazni az akkor már jól használható öntöttvasból készült kályhákat nagyobb mennyiségben, amely visszavetette a kerámia alapú kályhák gyártását. A Magyary fazekas dinasztia családi neve már 1728-ban megtalálható a helyi fazekasok között. Bár Magyary László üzletét, azaz iparát úgy hirdette, hogy 1812-ben kezdte. De akkor még nemes Magyary József (1791-1851) volt a fazekas. A következő iparos Magyary László (1827-1889), majd fiai Magyary József (1859-7) és Magyary László (1865-1919.) vitte tovább a családi vállalkozást, amely a hajdani céhes fazekas mester keze nyomán indult el. Az idősebb Magyary László 1883-ban megvásárolta József fiának Győrben Dachauer Ferenc kályhakészítő mester özvegyétől férje kályhacsempe gyártó műhelyét, a megmaradt kész kályhákkal és kályhacsempékkel együtt 4929 osztrák értékű forintért, amelyből 1029 forintot készpénzben azonnal ki is fizetett. így a két Magyary fiú, József Győrben, testvére László Esztergomban folytatta az ipart, de többnyire közös reklámokat használtak. *;; •3j£ i/inijt UlJtitUt TortésfUiiilti Mjtffittt tiéf. ■ AJáptttjtijtl 112/ tea jtjj *i #: *-1 *•: i * H*: Magyary Józsel 3L&ya.g icéü.v-lia-gry'á.rce JAxati tüln'iívj! it v*. *'« leír, tetőbe u«!v»ri «iiiliuij« GYŐR. Arpád-ut 22 82 BvidLapost 3WEag^rar ÓTrá.r A lr«kény<i«bb igényeknek meRtöldö dús v.»lM*ték majolika, ó-nemet stylü, svéd Strassburger és cseléd kályhákból tuváblü kandallókból A* ditzkalyhakbol Arait kályluk t'r>k »lát c* iinuui, m loden a luknuba ráfié otnluk ulirtUáMt ialáar«* «fik MrUrlt «»ok tdjailátát áltól, a jé kiviteléit l>*M«k«av-r, teljuh#«. ................... 1t, Árpiéul 2á. i* *, k*rtm tukéHHf.ci. 2w£agryax3^ cress©* r r í s# jlt :■ Mi f*R *4» pfc & V. H? Győri hirdetés 1898-ból A Pápai Lapokban megjelent Magyary Józsefnek csaknem teljes oldalt kitöltő „Árjegyzéke” számos képpel, amelyet László is sajátjaként használt.22 23 24 21 Dr. Lépőid A. - Homor N.: Esztergomi kalauz. 1923. hirdetés, 42. old. 22 S. Cserey Éva: Magyary József (azelőtt Dachauer Ferenc) cserépkályhagyárának története. Arrabona. 2007. 411-421 Az ábrákat is onnan vettem át. 23 Borovszky S.: Esztergom vármegye monográfiája, budapest. 1906. 66. old. 24 Árjegyzék Magyary József cserépkályha - edény gyárából Győrött. Pápai Lapok, 1889. augusztus 25. 443-444 old. 18
