Rayman János: Szükségpénzek Esztergomban (2008)
- 106 pítható, hogy 1919. június 2-án még nem volt készen, vagy legalábbis nem volt a kibocsátó kezében a pénzjegy rajza. Ezért az azonos szövegű és ábrájú május 10-ei keltezésű próbanyomatról további kétségeket ébreszt. A pénzjegyekből a visszaváltás ellenére sok megmaradt a városiak kezében. Egyáltalán nem tekinthető ritkaságnak. Viszont alig találni egy-egy szép példányt, mert valóban forgalomban voltak. Ennek eredményeként, legtöbbjük igen viselt állapotú, gyűrött, szakadt és szennyezett. II. Magánkiadványok A tények azt mutatják, hogy az olyan esetekben, amikor az aprópénz eltűnik a forgalomból, legelőször a sok, kis értékű árút forgalmazóknál keletkezik ebből zavar. Nem tud a kalauz váltani a villamoson, az újságárus, a rikkancs nem tud visszaadni, vendéglők, kávézók, kávéházak a nagyszámú kisfogyasztónak nem tudják a visz- szajáró pénzt kifizetni. Ezért csaknem minden városban legelőször az ilyen üzletekben jelentek meg a visszaadás szokásos névértékét képviselő fizetési kötelezvények, adósjegyek, utalványok, pénztárjegyek, amelyre nagyobb tételben a visszaváltást vállalták, illetve a bon értékének a levásárlását biztosították. Pécs városában az ilyen jellegű magánkiadványok forgalmát a városi pénz megjelenésével a város hatósága azonnal megtiltotta. Másutt ez sokféle okból nem biztos, hogy így történt. Esztergom esetében az ilyen egyszerű kiadványok forgalomba maradása úgy tűnik túlélte a városi pénz megjelenését is. Sőt az egyik bank aprópénze a városi pénz bevonása után került kibocsátásra. Az alábbiakban bemutatásra kerülő magánkiadású szükségpénzekről van tudomásunk. Megjegyezzük, hogy ez a néhány megmaradt papírjegy csak töredéke lehet a sokféle, ténylegesen forgalomba került hasonló kiadványnak, amelyeknek mára még emléke sem maradt. 1. Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank 50 fillér Az ízléses nyomtatványon a kibocsátás időpontja 1920. január 1. Tehát a városi koronások végleges bevonása utáni napon került forgalomba. Kis címlete miatt nyilván hasonló feladattal, mint a városi pénzek. Előoldal: Felül ovális, levéldíszes keretben 50-es szám, alatta indás és leveles keretben a szöveg: AZ ESZTERGOMI KERESKEDELMI ÉS IPARBANK EGÉSZ VAGYONÁVAL FELELŐS AZÉRT HOGY EZEN PÉNZT A MINDENKORI TÖRVÉNYES PÉNZRE BÁRMIKOR BEVÁLTJA ESZTERGOM 1920 JANVÁR 1. ESZTERGOMI KERESK. ÉS IPARBANK Hátoldal Díszes kartusban az Esztergomi Bazilika látképét helyezték el. Alatta a halványlila kagylóra rányomva egy sötétbarna 50-es szám. Majd lejjebb betűkkel ÖTVEN / FILLÉR, két sorban. A nyomtatvány fehér papírra készült. A keretdíszítések rajza halványlila színű, nagy valószínűséggel meglévő nyomdai készletéből felhasznált nyomódúcról készült, melyre rányomták a sötétbarna címletet, illetve szö- vegnyomatot. A szöveg betűit úgy látszik külön e célra megrajzolták. A VAGYONÁVAL szóban az Y még jó akarattal sem tekinthető másnak, mint esetleg egy talpasra sikerült V betűnek. De szokatlan a latinos formát utánzó JANVÁR írása is. Talán valami éremről vette át a tervezője, de sem őt, sem a nyomdát nem ismerjük. (3. ábra) Mérete: 70 x 100 mm. A szabálytalan alakú keret miatt, indokolatlan keretméretet megadni.
