Rayman János: Az esztergomi hadifogolytábor története és pénzei (2010)
- 141 tekinthető a kibocsátás keltezésének. Az viszont elgondolkodtató, hogy ha ilyen minőségű pénzjegyek voltak a táborban, miért kellett indigóval primitívet gyártani, lényegében ugyanabban az időben. Talán ezt firkálták gyorsan a legénységi kantinban fogyasztóknak? Vagy csak egy jóval később keletkezett, pénzszerű indigós munka? A borítóba zárt füzetben összesen 10 korona értékű szelvény volt. Laponként 4, 6, 10, 30, 50 fillér és 1 korona értékű szelvény, tehát minden szelvényívre összesen 2 korona értékű kis szelvény került. A szelvények perforáció mellett voltak leválaszthatók a tömbről. Baloldalt keretben a címlet, mellette KFET rövidítésű (Kaufmann Ferenc Esztergomi Tábor) felirat olvasható. A szelvényfüzet hátsó borítójának hátoldalán a nyomda jegye helyezkedik el, mely szerint Budapesten, a Rosenthal Műintézetben állították elő. A szelvények keretmérete 48 x 14 mm.9 (8. kép) Címletek: 4 fillér KFET 30 fillér KFET 6 fillér KFET 50 fillér KFET 10 fillér KFET 1 korona KFET Fémpénzek A különböző ismert és eddig ismeretlen kantinpénzek forgalma a tábori kiadású fém váltópénzek megjelenésével megszűnt. Feltehetőleg a tábori kantinpénzek hatására és aligha az ausztriai táborok mintájára készíttették el az esztergomi fémpénz sorozatot. Az ausztriai táborok pénzei cinkből, vagy vasból készültek. Bár ezek is 1915- ös keltezésűek, de valószínű későbbi kiadások voltak, mint az esztergomi sorozat. Egyedül a Deutsch-Gabel- ben lévő osztrák fogolytábor adott ki sárgaréz anyagú veretet, de ugyanazok a pénzek vasból és cinkből is készültek. Tehát a drágább rézérmék kibocsátását megszűntették, és olcsóbb fémre cserélték.10 Ezért úgy véljük, hogy az esztergomi tábor sárgarézből vert pénzsorozata a legkorábbi kiadások közé tartozik. A pénzeket az esztergomi táborparancsnokság adta ki. A Honvédelmi Minisztérium 1918-ban kiadott katalógusa is egyértelműen ide sorolta.11 A pénzérme sorozat kétoldalú sárgaréz veret. Egyik oldalán magyar, másikon német nyelvű a felirat szövege, mely valamennyi érménél, a címlet névértékét kivéve azonos. Magyar oldal körirata: CS. ÉS KIR. HADIFOGOLYTÁBOR * KENYÉRMEZŐ* Német nyelvű körirat: K. U. K. KRIEGSGEFANGENENLAGER KENYÉRMEZŐCímletek: 1 fillér: A névértéket keretező olajág 7-7 levelet tartalmaz. Felette az évszám, 1915. A körirat szövege és a Kenyérmező között vaskos ponttal jelezték az elválasztást. 0 = 17,1 mm. A Hirschberg-Ortutay katalógusban kismértékű méretbeli eltérések szerepelnek, elsősorban a pénzérmék vastagságában és ebből következően súlyában. Tehát nem pontosan azonos vastagságú lemezből verték őket. 2 fillér Mint az előzőnél. 0 = 18,1 mm. 10 fillér 11-11 levél az olajágon. Elválasztójel hatágú csillag. 0 = 19 mm. 20 fillér 17-17 levél az olajágon. Elválasztójel hatágú csillag. Évszám egyik oldalon sincs. 0 = 21,2 mm. 50 fillér 17-17 levél az olajágon. Elválasztójel hatágú csillag. Évszám mindkét oldalon a címlet megnevezés alatt helyezkedik el. 0 = 23 mm. (9. kép) 9. kép A gyűjtők kezében felbukkanó sárgaréz fillérek igen nagy része a forgalomban megkopott, ami tartós használatukra utal. Legfeljebb azok a sorozatok kerülték el a forgalom okozta sérüléseket, amelyeket már megjelenésükkor eltettek emlékbe, főleg ott szolgáló katonák, esetleg gyűjteményekbe kerültek. 9 AMBRUS Béla: Magyarországpapírszükségpénzei 1914-től 1919. Vili. 1-ig. I. kötet. MÉE, Budapest 1986. 188-189. 10 HIRSCHBERG, Helmut - ORTUTAY, Julius: Ein Beitrag zum Kriegsgefangenenlagergeld in Österreich-Ungarn 1914-1918. NZ 99 (1985)41-50. 11 Hadifogolytábor-pénzek. Kiadja am. kir. Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyző Hivatala. Budapest 1918. 5.
