Rayman János: Az esztergomi hadifogolytábor története és pénzei (2010)

139volt, amelyet esetenként, mint katonai tábort, Tábornak, vagy a közeli Kenyérmező majorról Kenyérmezőnek neveztek. Magyarországon helységnévvel az alábbi hadifogoly pénzeket ismerjük, függetlenül attól, hogy a táborparancsnokság, vagy a foglyokat foglalkoztató helység nevével bocsátották ki.

1.

Antalóc (Antalovci, Ukrajna)

8.

Nagymegyer (Velky Meder, Szlovákia)

2.

Boldogasszony

9.

Nezsider (Neusiedl an See, Ausztria)

3.

Csőt

10.

Ostfíyasszonyfa

4.

Dunaszerdahely (Dunajská Streda, Szlovákia)

11.

Somorja (Samorín, Szlovákia)

5.

Esztergom (Tábor, vagy Kenyérmező)

12.

Sopronnyék

6.

Hajmáskér

13.

Városszalónak (Stadt Schlaining, Ausztria)

7.

Leibic (Lubica, Szlovákia)

14.

Zalaegerszeg

Kantinpénzek

Az Esztergomi K. und K. katonai táborban már létesítésekor megszervezték a tiszti kávéházat és vendéglőt, valamint külön a legénységi kantint. (5. kép) Ezek nyilván megőrizték funkciójukat a fogolytáborrá átalakulás után is. Legfeljebb a tábor lényeges bővítése még további kantinok létesítését tette szükségessé.

Ezek a kantinok voltak az első előállítói a tábori pénzeknek. Ahogy a civil életben a váltópénzhiány elsősorban az ilyen kis értékű, de nagymennyiségben forgalmazott áruk eladóit késztette legkorábban cselekvésre, ez ugyanúgy jelentkezett a fogolytáborokban is. Bár 1915-ben, ezeknek az okoknak a hatására, még csak kisszámú, jóformán mutatványszámba menő szükségpénz kiadás volt az egész országban. Tehát a táborban sem dühönghetett olyan mértékben az aprópénzhiány, hogy megoldhatatlan, kényszerítő körülményként kellene értékelni. Úgy véljük, inkább az elzárt terület különleges feltételei okozták a kiadásokat, a valódi tábori pénzeknek előfutárai lehettek.

5. kép Legénységi kantin épülete, balra mögötte a tiszti kávéház látszik. Képes levelezőlap

Az Esztergomi Katonai Tábor élelmiszer és ital ellátásáról Kaufmann Ferenc5 6 esztergomi kávés gondoskodott. Mivel Esztergomban az előkelő Központi Kávéházat is bérelte és működtette, nyilván otthon volt ebben a szakmában. Az első meglehetősen egyszerű kivitelű tábori pénzek kiadása is elképzelhető, hogy kenyérmezei munkálkodásának eredménye. Az egyetlen eddig ismert példány, egybefüggő 50 fillér és 1 korona címletű jegy. Szokatlan, hogy a két címlet szövegezése lényegesen eltér egymástól. (6. kép)

5 Kaufmann Ferenc esztergomi lakos 1896-ban szerzett kávés iparengedélyt, később kávéházra és vendéglőre szóló iparengedélye volt.

1948-ban törölték a céglajstromból. Komárom-Esztergom Megyei Levéltár Esztergom. Esztergom városi tanács iratai 19428/1948