Medicina és vers - Kolos füzetek (Esztergom, 2019)

Az élet sebbe költözött, sajog. Világom: tükör egy fehér falon.

A négyszögben szelíd felleg-rajok vonulnak át szőkén, fiatalon.

Esik

Csepergés indult, őszi dallamú, a tükrömben sötét maradt az ég, a hajnalban sem volt fény, csak hamu, s künn sírt, egész nap sírt a szürkeség.

Keselyű

Mit ér a jaj, mely torkomon kitör? Szemem az éjbe hasztalan meresztem. Az ősi kín, mint vad keselyü-csőr, estétől hajnalig szaggatta testem.

Hajnalodik

A kakas künn a hajnalszót kiáltja, lassan derengni kezd a kórterem.

A láznak véremből fakadt virágja - bíbor virág - bezárul testemen.