Medicina és vers - Kolos füzetek (Esztergom, 2019)
Rágcsál a nikkel műszerek szorgos termeszraja, csőrébe vesz a csipeszek gyors kolibri-hada. Arcomra lágy géz sűrűjén át látványos nővér permetez hűs hibernált - s számolom én a részeg másodperceket. Örvényeket, spirálokat látok, - síkos csavarmenet emel, hánytató poklokat nyitnak fel gyors szerpentinek. A sok tű ropogva keres bőröm alatt utat szememre nyitja kék eres virágait az ájulat. Mellemre tűznek halk-piros sebet - szelíd medáliát, - átbuggyannak rajta a gyors vérömlés-tüzű dáliák. A bordáim most metszi el a sebész: - ö is belenyög - a felhőnyi jéghegy úszik el tengerbe fúlt szívem fölött. Hallok egy sírást, távolit; havas puszták fagyott üveglapján farkas vonít, s tudom: - csak én vagyok. Váci Mihály 1924-1970 35
/
