Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Zalaegerszeg pásztora
azért, hogy itt is szolgálja egyháza érdekeit. Az általa 1918 karácsonyán életre hívott Zalamegyei Újság felfejlődött, hetilapból (1924-től) napilappá lett.135 Ennek feltételét az teremtette meg, hogy saját egyházi nyomda jött létre Zalaegerszegen.136 Ez az iparegység számos kiadványt jelentetett meg, s hamar tényezővé vált a régióban. A SZENT ÉLETŰ BÍBOROS A gondos gazda Mindezen vállalkozásoknak egyre nagyobb anyagi háttérre volt szüksége.137 A Zalamegyei Újság például állandó adósságokkal küzdött, csakis a plébánia hiteleivel tudott fennmaradni - ennek tükrében különösen is figyelemre méltó, hogy amikor az országos sajtófőnök adományt akart küldeni a lap támogatására, azt visszautasította, mivel nem akart senkinek a lekötelezettje lenni.138 Első lépésben a meglévő javak rendezése, racionalizálása következett, amit csak Mikes püspök nagyvonalú támogatásával tudott megvalósítani. Az elaprózott egyházi birtoktesteket - az 1939-es belterületté nyilvánítás után - háztelekként adták el, illetve a földreformra vonatkozó gondolatai jegyében 25 holdat kisbérlőknek engedett át. A befolyt összegből jóval nagyobb, egybefüggő területű gazdaságot hoztak létre Ságodon.139 Ezenfelül Pehm plébános többször emelte az egyházadót s az egyházi 135 Több lépcsőben került sor a lapszámok sűrítésére, az olvasottságot elkötelezett sajtóapostoli szolgálattal erősítve. 1922-ben, a királypuccsok látványos támogatása okán, egy időre be is tiltották a lapot. Az újrakezdést az tette lehetővé, hogy új, a kormányzat által is támogatott főszerkesztőt neveztek ki. A lap működéséről Id. TY 34-36. Itt a szerző rávilágít, a lap működésének bő két évtizede során miként változott az ellenfél: „A harmincas években azonban már a jobboldali szélsőségek, főként a nácizmussal rokon mozgalmak elleni retorikai küzdelem került az előtérbe” (36). 136 Zrínyi Nyomdaipar és Kereskedés Rt. Ennek bevételei is nagyban hozzájárultak a napilap deficitjének a fedezéséhez. 137 Mindehhez Id. BM 1, 130-164. 138 Ld. FJ 121. 139 Az itteni alkalmazottak felvétele terén előnyt jelentett a katolikus, illetve nagy- családos mivolt. Mivel a munkaadás adott esetben szociális segítségnyújtást is jelentett, általában a kelleténél több ember állt Ságodon alkalmazásban. Minderről Id. TY 37. 86
