Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)

Zalaegerszeg pásztora

Zalaegerszeg pásztora

ME 44).107 Azt is mondhatnánk, hogy a szó minden értelmében „építkező pap” volt: egyszerre igyekezett segíteni a nehéz hitéleti, oktatási és szociális helyzeten:- Hitélet: zalai püspöki biztosként az egyik legfontosabb feladatot a jobb lelkipásztori ellátás biztosítása jelentette. A kiindulási helyzet a maihoz hasonló volt: egy papra több (akár tizenhét) település is jutott, 20-25 kilométeres utazást téve szükségessé a szentségkiszolgáltatás, a pasztorális ellátás okán. A fejlesztés számai beszédesek: 9 új plébánia- templom és plébániaépület, 11 ideiglenes papiak, az önálló lelkipásztori központok számának 23-ról 45-re történő felemelése.108 Ily módon egyrészt csökkent az egy önálló papra jutó hívek száma, másrészt lerövidültek a távolságok, amelyeket a lelkipásztornak szolgálata során be kellett járni. Ez a folyamat valódi reform volt Zala megye hitéletében (amely sajnálatos módon leszakadt a fejlettebb Vas megyétől), ahol az egyházszervezet megrekedt részben a török hódoltság utáni újjáépítés állapotában, részben a kényszerkörülményekhez alkalmazkodó szinten. A fellendülést az is lehetővé tette, hogy a húszas évektől kezdve a papi hivatások számának gyarapodásával számolhatunk.109 Napjainkban, amikor a papság létszáma egyre csökken, lépésről lé107 Ehhez Id. BM 1, 217-228.

108 Ld. ME 45. A témáról bővebben: Perger, Gy„ Mindszenty (Pehm) József tevékenysége a Szombathelyi Egyházmegyében, különös tekintettel a zalai kuráciák megszervezésére (Diss. ad Doct.), PPKE-HTK, Budapest, 2007; Uő., A zalai kuráciák alapítása, in „Isten szolgájaEmlékkonferencia Mindszenty József bíboros életéről és munkásságáról (Budapest, Parlament, 2006. november 4.) (szerk. Soós, V. A.), Antológia, Lakitelek, 2007, 55-65.

109 Ennek okait kimerítően még nem elemezték. Fontos tényezőt játszhatott ezen a téren az első világháború és az ország felosztásának a traumája, valamint a mind öntudatosabb katolikus közösségszervezés, különösen is a fiatalok körében (cserkészet, egyletek, a vidéki fiatalokat megszólító KÁLÓT, az új alapítású vagy a régebbi eredetű szerzetesi közösségek egyre nagyobb sugarú népmissziói stb.), ami nagy szellemi-lelki energiákat szabadított fel a leginkább eltérő szinteken. Nemcsak a Szombathelyi egyházmegyében volt tapasztalható a fellendülés, hasonlóról számol be például a Váci egyházmegye kapcsán Hanauer Á. István megyés püspök idejéből: Pétery, L, Papi és szerzetesi hivatás, OMC, Bécs, 1992. A később szintén váci püspök Pétery már korábban is foglalkozott a papi hivatás társadalmi feltétel- rendszerével, ld. Uő., Papnövendékeink szociográfiája, Eger, 1937.

75