Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Mindszenty bíboros az emigrációban
A SZENT ÉLETŰ BÍBOROS már csak koránál fogva is nulla - hogy barátai se reménykedjenek”.381 A készület jegyében, a helyzet tisztázására Giovanni Cheli vatikáni küldött és Miklós Imre, az ÁEH vezetője szeptember 9-én megállapodást írtak alá.382 Ennek szövegét nem ismerte Mindszenty.383 Ugyan Kahler azt írja, hogy a dokumentum 2. pontja tartalmazta az elvárást, miszerint a pápa a bíboros 80. születésnapja kapcsán (1972 márciusában) jelentse be az esztergomi szék megüresedését,384 az azóta eltelt időszak kutatásai rámutattak, hogy a július 21-én keltezett római, 26-án az MSZMP PB ülésén megvitatott tervezet 2. pontja valójában sede plena (vagyis a szék betöltöttsége melletti, tehát Mindszenty pozícióját érintetlenül hagyó) apostoli adminisztrátor (püspöki jogkörökkel felruházott kormányzó) kinevezését javasolja.385 A végül aláírt 381 Csonka, E., A maffia és a kardinális, in KM 99-103, itt: 100. 382 Ennek keletkezéséről és tartalmáról Id. BM 2, 1264-1273. 383 A megállapodás létezéséről csak 1972. október 10-én értesült, amikor Rossi bécsi nuncius a Szentszék rosszallásának adott hangot, amiért külföldi útjai során a bíboros nyílt kritikával illette a magyar államrendet - pedig a Vatikán a fenti dokumentumban kezességet vállalt azért, hogy ilyen nyilvános támadásra nem kerül majd sor Mindszenty részéről. Az idős főpap tömören azt válaszolta a nunciusnak, hogyha tudomása lett volna egy ilyen tartalmú megállapodásról, akkor arra kérte volna a pápát, hogy vonja vissza „a kijövetelemmel kapcsolatban addig tett intézkedéseket”, ld. Közi Horváth, J., Az igehirdető Mindszenty, in Mindszenty, J., Hirdettem az Igét. Válogatott szentbeszédek és körlevelek 1944- 1975, Mindszenty Alapítvány, Vaduz, 1982,13-53, itt: 35. Úgy tűnik, Rossi ekkor sem szólt a megígért nyugdíjazásról. Azonban a következő portugáliai út során a lisszaboni nuncius már cenzúrázta Mindszenty fatimai beszédét - a bíboros ezek után felajánlotta személyesen VI. Pálnak (de csak neki), hogy előzetesen cenzúrázza a beszédeit. A pápa sem akkor, sem máskor ezzel nem élt, sőt utasítása nyomán a vatikáni diplomácia sem zaklatta ezen a téren a száműzött biborost (ld. uo. 36). 384 A kérdéskörről ld. Kahler, F., Tempora mutantur..., in Ki volt Mindszenty József? Jubileumi évkönyv (szerk. Kahler, F.), Don Bosco, Budapest, 2005, 91-125, itt: 118-120. 385 A Vatikán első számú jelöltje Vajda József váci segédpüspök volt, második körben felmerült a római Collegium Germanicum et Hungaricumban végzett, magas képzettségű, sok nyelvet beszélő Erdős Mátyás, illetve az esztergomi papneveldében tanító Szendi József neve is. Végül az állami fél ragaszkodott ahhoz, hogy a már felszentelt püspökök közül kelljen választani - így akarta valószínűleg elkerülni, hogy esetleg egy, az államnak kényelmetlen pap jusson ebbe a pozícióba. 212
