Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
A vértanúság kohójában
A VÉRTANÚSÁG KOHÓJÁBAN Silvestrini bíboros, szemtanú és cselekvő alany az Ostpolitikban, így fogalmazta meg: „Az Egyház (...) nem törődhetett jobban azzal a jó hírnévvel, amelyet fenntarthatott volna számára a történelem, mint azzal, hogy anyaként gondoskodjon a hívek lelki szükségleteiről.”376 Magyarán fogalmazva: a túlélés egyházi megoldásait keresve (szemben a bíboros álláspontjával) mindennél fontosabbnak tűnt a tárgyalás és a kompromisszumok keresése a magyar kormányzattal, még akkor is, ha ez utólag rossz fényt vet a Szentszékre. Hogy a két álláspont közül melyiket hogyan értékelik a szakemberek s az egyes keresztények hívő lelkiismerete, nem tartozik a mi megítélésünkre. Egy bizonyos: bárhogy olvassuk is a történteket, Mindszenty Józsefet énközpontúsággal vagy a valóságtól való elrugaszkodottsággal nem lehet vádolni. Miként arról Emlékiratai tanúskodnak, bizonyos kérdésekben jobban ítélte meg a magyar helyzetet, mint a Szentszék. Ezenfelül személyes sorsát kevésbe vette. Célja a magyar egyház helyzetének javítása volt. Végül 1971-re beérett a helyzet a nagykövetség elhagyására.377 Az objektív tényezőkön túl az idős főpap egészségi állapota is romlani kezdett. Már az első időkben mutatkoztak gondok, ami nem csoda, hisz a nyolcévi börtön megtette a „hatását”. A nagykövetség ilyenkor Bukarestből, Belgrádból, sőt volt, hogy a landhuti katonai kórházból hozatott orvost és felszerelést (ME 477). Az évek előrehaladtával egyre több probléma adódott: kiújult Basedow-kór és tüdőbaj, gyomor- bántalmak (ME 506). kell következtetnünk, hogy a Kádár-kormány »új« egyházpolitikája gyakorlatban sem tér el a kommunista egyházpolitika eredeti tanától, hanem híven követi a kommunista egyházpolitika lenini tanát, amely - magasabb kommunista érdekből - a »konkrét helyzet« tekintetetbevételét kívánja. A Kádár-kormány kevésért és bizonytalanért sokat és tartósat akar kapni...” 376 Silvestrini, A., lntroduzione, XIII. Kahler Frigyes ezt a törekvést „az egyház megmentésére tett kétségbeesett próbálkozásnak” nevezi, ld. Kahler, F., Tempora mutantur..., in Ki volt Mindszenty József? Jubileumi évkönyv (szerk. Kahler, F.), Don Bosco, Budapest, 2005, 91-125, itt: 113. 377 Ehhez ld. Adriányi, G., Miért és hogyan hagyta el Mindszenty József a budapesti amerikai nagykövetséget?, in Mindszenty József emlékezete (Studia Theologica Budapestinensia 13) (szerk. Török, J.), Márton Áron, Budapest, 1995, 73-89. 207
