Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)

A vértanúság kohójában

A VÉRTANÚSÁG KOHÓJÁBAN

Nagyon, nagyon szegény - s annál is szegényebb lettem. Nem csak ünnepeimből, egész életemből hiányozni fog most már: leesett a mi családunk koronája. (...) Nem kell az étel, a könyv, a halál belészántott az én, kívül-belül körülsáncolt, kis mezőmbe. Rózsafüzérezek. Az ő kedvelt imádsága. Ő már nem mondja. Elsiratom őt, megnyugszom. Nagyobbnak kell lennie a hálának eddigi életéért, mint a gyásznak elmenetele felett (ME 491).

Nemcsak szegény vagyok, de örök tartozásomat is érzem azzal a sírral szemben, amelynél nem voltam és amelyet talán soha nem is láthatok. Nem nagyobb büntetés ez az élethossziglannál? (ME 495).

A temetés tükrözi a magyar valóságot: teljes rendőri készültség, túlzott fegyveres jelenlét, a megyés püspök távol maradása, ugyanakkor a nép szeretete és szinte tüntető, tömeges megjelenése... A bíboros számára külön vigasz, hogy XXIII. János pápa elkísérte ezekben a nehéz hetekben: a betegség idején áldást küld Borbála néninek (ME 492), a haláleset után pedig részvétet nyilvánít nemcsak a bíborosnak, de a családnak is (ME 494). Édesanyja halála után a nővérek, majd 1964-től unokaöccse és más családtagok is felkereshetik a bíborost a nagykövetségen (ME 472-473). A másik fontos személy a nagykövetségi magányban Marton Marcell kármelita atya. Még világiként Zalaegerszegen volt gimnáziumi tanár, itt ismerkedett meg a Rába- paty után odahelyezett Pehm József hittanárral. 1925-ben lépett be a Kármelbe. 1930-as újmiséjén a zalaegerszegi apátplébános volt a kézvezetője. 1956-tól 1966-ban bekövetkezett haláláig Marcell atya volt Mindszenty bíboros gyóntatója. Amikor elhunytáról értesült, a prímás ezt jegyezte fel: „Most már csak imádkozhatik értem a kiváló jó pap és barát, tanácsot nem adhat.”366 Emellett vannak hivatalos látogatók is, akiknél a fogoly főpap újra meg újra a magyar ügy

366 KH 28. Marcell atya boldoggá avatásának folyamata megindult. Ahogy a történelemben megannyiszor igazolódott: a szentek vonzzák a szenteket.

203