Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)

A vértanúság kohójában

a bíborost, a Tildy miniszterelnök-helyettessel való egyeztetés után előkészítette, majd parancsnokként levezényelte az utat a fővárosba: 31-én reggel 6-kor indul meg a konvoj Budapestre, az út valódi „diadalmenetté” alakult át. Végül a budai prímási palotába érkezett meg Mindszenty József. A négy ezt követő nap, amelyet a fővárosban töltött, intenzív munkálkodás ideje volt. A legfontosabb az informálódás, a börtönben, illetve házi őrizetben töltött esztendők történéseinek, azok hatásainak a feltérképezése.357 „A szabadságharc alatt azután feltárult előttem a magyar katolicizmus egész súlyos helyzete a maga tragikus valóságában” (ME 446).

Rengetegen szerettek volna beszélni vele, elsősorban papok, katolikus egyházi személyek. Közéjük tartozott Werenfried van Straaten, a Kirche in Not segélyszervezet megalapítója, flamand premontrei szerzetes. Ő három órával azután beszélt a bíborossal - „a haja még fekete volt”, hangjából „kiérződött a fáradtság”, de szemei „energiát sugároztak” hogy az az Úri utcába érkezett, majd pedig továbbította a szabad világ püspökei felé Mindszenty kézzel írt levelét, „helyzetjelentését”.358 Jelentősek voltak még a politikusokkal és más egyházak vezetőivel való tanácskozásai, ám még lényegesebbek az egyházmegye kormányzatának érdekében tett lépései - egy csoporttal, a békepapokkal nem akart, „legalábbis kezdetben”, találkozni a prímás. A más egyházmegyéből érkező békepapokat pedig kitiltotta a főegyházmegyéből.359 Hogy ezeknek a rendelkezéseknek kevés volt

A SZENT ÉLETŰ BÍBOROS

357 Az egyház állapotáról (iskolák államosítása, a hitoktatás körüli küzdelmek, a szerzetesrendek feloszlatása, a püspökök és az állam közötti „megállapodás”, a „bajszos püspökök” rendszerének bevezetése stb.) Id. ME 446-456; vö. VJ 165-184 és 186-202. A korszakról jó összegzést nyújt: Mészáros, I., Kimaradt tananyag. A diktatúra és az egyház 1945-1956, Márton Áron, Budapest, 1993.

358 Erről s a négy szabad napról Id. KH 79-85.

359 Ez jelzi, tisztában volt azzal: a békepapi rendszert tudatosan bomlasztás céljára hozták létre. Nem csoda, hogy a konszolidáció jegyében a magyar kormányzat rendíthetetlenül feltételül szabja a Vatikánnak, hogy tolerálja ezt az irányzatot. A témához ld. Kahler, F., Tempora mutantur... avagy gondolatok a Vatikán új keleti politikájáról (Ostpolitik), Mindszenty József bíboros igazságáról és engedelmességéről, in Ki volt Mindszenty József? Jubileumi évkönyv (szerk. Kahler, F.), Don Bosco, Budapest, 2005, 91-125, itt: 105-112.

198