Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
A magyar Sion főpapja
A PRÍMÁS ORSZÁGOS SZINTŰ PÁSZTORI SZOLGÁLATA Az esztergomi érsek mint az ország prímása mindig is a magyar katolicizmus főpapja és iránymutatója volt. Újabb időkben hivatalból ő töltötte be a püspöki kar, később a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöki tisztét - ez csak a rendszerváltás után változott meg.245 Az új állami berendezkedés, a földreform Mindszenty első ízben 1945. október 17-18-án elnökölt a kar ülésén (ME 104-107). Ezen már a szükségszerűen aktuális témák (például karitász) mellett olyan komoly, sorsdöntő kérdések is előkerültek, mint a földreform.246 Ugyancsak felmerült az állami fizetések rendszere, amely először a talpra állást segítette, majd az államosítások után a papság megélhetését volt hivatott támogatni.247 A főpapok is kaptak 245 Az elnök választása egyezett a zsinat utáni szabályozásokkal (Id. CIC 452. kán. 1. §), másrészt - tekintettel a kommunizmus alatti tapasztalatokra - úgy vélték, így kevésbé lesz sebezhető a magyarországi katolikus egyház. 246 „Ismételnem kell a következőt: magát a földreform tényét sohasem bíráltuk, csak a módot, ahogyan azt egy idegen katonai hatalom ránk kényszerítette, és pillanatnyi pártszempontjainak és gyarmatosító szándékának megfelelően könyörtelenül végrehajtotta” (ME 105). Ahogy utaltunk rá, már korábban is felmerült Mindszentyben a földreform gondolata, de akárcsak annak idején Prohászka, úgy később ő sem tudott ezen a téren lépéseket tenni, nem utolsósorban saját főpaptársai merev elzárkózása okán. Ő - mint írtuk - előre látta az ebből a tartózkodásból fakadó veszélyeket. Később ezért fordíthatták a kommunisták - cinikus módon - éppen őellene a vádat, miszerint egész nyilvános fellépésének célja a földreform „visszacsinálása”. A témához Id. BM 1, 397-407. 247 Így állt be az állami kongrua (lat. portio congrua, megfelelő rész) rendszere, amelyről az 1950-es, borzalmas nyomás alatt kötött magyar állami-egyházi megállapodás ekként rendelkezett: „A Magyar Népköztársaság Kormánya a többi vallásfelekezettel már megkötött megegyezés szellemében (...) 18 éven át, tehát addig, amíg a kát. egyház saját forrásaira támaszkodva maga tudja fedezni anyagi szükségleteit, három-, ill. ötévenként arányosan csökkenő mértékben megfelelő összeget utal ki katolikus egyházi célokra. A Magyar Népköztársaság Kormánya az anyagi gondoskodás keretén belül külön súlyt helyez a lelkészkedő papság megfelelő létminimumának biztosítására” (idézi: Diós, I., art. kongrua, in Magyar Katolikus Lexikon, interneten is elérhető: http://lexikon.katolikus.hu/ K/kongrua.html [2016.08.18.]). A 300 forintban megállapított összeg végül 18 év 143
