Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
A magyar Sion főpapja
mányokból. Miután ellenállásba ütköztek, két évvel később teljesen ellehetetlenítették az amerikai segítségnyújtást, a legelképesztőbb, ugyanakkor legveszélyesebb vádakat hozva fel úgy az amerikai, mint a magyar segítő munkatársak ellen. Minden kezdeményezésének forrása és hitelesítő pecsétje saját egyéni életvitele volt: rendszeresen böjtölt, nagyböjtben hetente két napon csak kenyeret s vizet vett magához, és a puszta földön aludt. Ezek az aszketikus gyakorlatok később biztos, hogy sokat segítettek a börtönviszonyok elviselésében, a megpróbáltatások tudatos Istennek ajánlásában. A háború utáni nehéz viszonyokra való tekintettel pedig kérte a papságot, bárhová megy is, mindig csak egy tál étellel várják, ne legyen lakoma - ha mégis több fogással készültek, akkor az első után felállt, megköszönte a szíveslátást, s azt kérte, hogy a többi ennivalót adják a plébánia szegényeinek.210 A SZENT ÉLETŰ BÍBOROS Evangelizáció Középpontba került az emberek újra megszólítása, a hitüket elhagyottak, a borzalmak során megtörtek, s a nehéz helyzetben úgymond „elveszített” iíjúságnak a visszanyerése. E célból szisztematikus főpásztori utakat, látogatásokat szervezett, igen sokszor a helyi bérmálásokkal egybekötve. Ennek nemcsak az volt a célja, hogy megmutassa magát, hallassa a hangját, hanem az is - miként azt Veszprém kapcsán is láthattuk -, hogy megismerje a helyi közösségeket, s azok valós igényeit személyesen mérhesse fel. Nem volt esztergomi érsek, aki olyan kevés időt töltött volna a rezidenciájában és olyan sokat időzött volna hívei körében, mint ő. És nem volt hercegprímásunk, aki saját főegyházmegyéjén kívül, az ország más egyházmegyéiben annyi helyen végzett volna egyházi funkciót és prédikált volna, mint Mind- szenty József 210 Ld. KH 40k. 130
