Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Szent Margit s a Királynék városában
Fogvatartóik nem szabadon engedték őket, hanem egyszerűen egyik napról a másikra eltűntek, őrizetlenül hagyva a rabokat. Már itt és ekkor borzadva láthatja a későbbi prímás, mit hoz magával a beözönlő „felszabadító had”: korábban elképzelhetetlen kulturálatlanság, brutalitás, durvaság és gyalázat árad el a magyar vidékeken. Fosztogatás, rablás, gyilkolás, nemi erőszak, az emberi mivolt teljes megsemmisülése úgy a sárig-porig alázott áldozatokban, mint a győztes katonákban. Mindez megerősítette Mindszenty meggyőződését, miszerint nem lehet közös utat találni a kommunizmussal - ahogyan azt az elmúlt évtizedekben már megsejtette a vonatkozó irodalom alapos tanulmányozása révén. Ez egy egészen kivételes találkozás-beszélgetés kapcsán válik keserű bizonyossággá a szívében. Március közepe táján felkereste Mikes János nyugalmazott szombathelyi püspök, mentora, atyai barátja, egyik tisztelt példaképe. A gyakorlatias gondolkodású főpap azt javasolja neki, szökjön keletre, hogy megszabaduljon a nyilasok rabságából - Mindszenty ezt határozottan visszautasítja, érthető okokból (nem hagyhatja itt azokat, akik a feléje tanúsított hűségük okán vannak fogságban). Ezután szó kerül a háború utáni helyzet latolgatásairól is. Mikes - mint jó diplomata, politikusi alkat - az egyezkedés, a kielégítő modus vivendi keresése felé hajlik. Ennek oka, hogy - főképpen a nyugati szalonszocializmus írásai okán - úgy vélte, hogy létezik egy „megszelídült” kommunizmus, amely képes együtt élni az Egyházzal. Mindszenty ezt (különösen is a Szovjetunióból érkező hírek okán) elképzelhetetlennek tartja, s a maximális elvhűség vonalát jelöli ki. „Életszerű realizmus”, egyezkedés, megbékélés kontra elvhűség, a hitvallás és vértanúság felvállalása. Ez a kétpólusú feszültség jellemezte a magyar egyház életét végig a kommunizmus ideje alatt, ez vergődött a hivatalos (szentszéki) viszonyok és politika hálójában, s napjainkig ez képezi a helyi katolikus közösség legnehezebb történelmi örökségét, amely természetesen hatásaiban jellemzi a jelen időnket is. Mikes és Mindszenty nagy beszélgetése szinte a drámaíró tollára ajánlkozik, ahol a szabad és a rab, a kiegyezni kész és a legvégső sorsot is felvállaló ütközteti érveit, álláspontjait. „Mikes lehangoltan ment A SZENT ÉLETŰ BÍBOROS no
