Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

Lukács itthon

veteit. De míg serege innen a Dunáig ér - a császár gondolkodik. Nyilván ráébredt arra, hogy IV. István uralmát hosszabb időre aligha lehetne biztosítani. Állandó belháborúkra számíthat, kirívó bizánci jelenlétre, ezt pedig Barbarossa hamar megelégelné. így lemond védence további támogatásáról, elismeri III. István jogait, de biztosí­tékul az ekkor alig tizenöt esztendős Béla herceget kéri, aki a hor- vát-dalmát területekből álló dukátus ura volt Békésnek tűnő szán­dékai csak sejthetők. A király és a főurak aligha tehettek mást - tel­jesítették a császári akaratot. III. István öccse tehát tanítómestereivel és személyzetével együtt Bizáncba került. Manuél annyira megkedvelte, hogy 1165 végén egyetlen leányát, Máriát eljegyezte vele, leendő vejét pedig „deszpo- teszként” trónörökösének tekintette. Bélának görög nevet adott, így lett Alexiosz. Mindezt a reményvesztett magyar trónkövetelő ellené­ben teszi, de a háttérben egy dél-európai léptékben gondolkodó hódító tervei gyaníthatok: Béla a hazájában nem trónörökös, de Ale­xiosz Bizáncban az - hercegsége leendő trónjához fűzi az „öröksé­get” is: a horvát-dalmát vidékeket. Az „apródból” ezért lett deszpo- tesz. Amiért hadakozott, vér nélkül a császárság ölébe hull. Barbarossa zavarba jön, amikor a békekötésről és feltételéről érte­sül, a pár hónap előtti magyar követjárásokra emlékezik. De Pármá­ból inkább dél felé tekint, császártársára örökíti a Duna-melléki háborúskodást. IV. István képviselőinek elutasításával amúgy is III. István uralkodói jogait ismerte el. Bár a biztonság kedvéért és „a Lajta-környéki béke” érdekében azt tanácsolja e táji hűbéreseinek: tartsák erősen szemmel a keleti változásokat II. Henrik osztrák főherceg, IV. Ottokár stájer őrgróf és II. Vladislav cseh király pedig a magyarokkal egyetértésben vállalja a rábízott feladatot. „Mánuél ígérete ellenére hadba vonult az őt meggondolatlan katonai akcióival nehéz helyzetbe hozó pártfogoltja (IV. István) meg­segítésére” 1164 tavaszán. Vele van Alexiosz, és III. István nevére cím­zett levele, így Béla nevében kéri „öröksége átadását már magyar földről, ahol a bizánci rítusban imádkozó lakosság szívesen fogadja a görögök ismételt megjelenését”. Amikor a császár a magyarokat támogató osztrák, cseh és halicsi hadak jelenlétéről tudomást szerez, II. Vladislav cseh királyt békebíróul kérve csatára nem vállalkozik. A halicsiakat Jaroszláv fejedelem kölcsönözte, akinek leányát nem­régiben eljegyezte a magyar király. „Az itt létrejött megegyezés sze­93

Next

/
Thumbnails
Contents