Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

Lukács itthon

a segítségnyújtás, a donáció „milyenségének” és a donátorok „minő­ségének” változatait, mesteri pedagógiával, törvénytudó és teológiai felkészültséggel orvosolja távoli érseke bizonytalanságát és aggályait Elismeréssel szól „az isteni és világi dolgokban kiművelt” szolgája tudományáról és erényeiről, hiszen „csak jót hallott róla eddig”, feddhetetlenségét éppen a szimónia gyanújától való irtózásában találja meg. Az ószövetségi prófétától idézett passzus nemcsak a jurista és teológus okoskodását zárja, de szinte teljes feloldozást biz­tosít a megszólított számára is, bátorítóan említve a második lateráni zsinatnak a szimóniáról alkotott törvényeit Emellett erőt ajánl, böl­csen tanít, és kettős nyugalmat szeretne teremteni, mint tette koráb­ban személyesen Becket buzgalma körül. Az „alkalmas időpontban, az ügy előmenetelét segítő ajándékozás” a kánoni szakasz és a pápa véleménye szerint el nem ítélhető, hasonlóképpen a püspökség elnyerését szorgalmazó testvér ígérete sem, mivel ez az akkor még távolban tartózkodó klerikust a hivatal elfoglalása után semmire nem kötelezi. Hiszen nem maga ígérgetett, és a király előtt említett „biztosítékoknak” aligha lehettek szerződésforma feltételei. ,A megválasztott pap személyéről szóló fejezetet különös érte­lemben kell alkalmazni..- emlékeztet a jogtudós, még az esetleges okkal felmerült gyanú vizsgálatánál is teljesebb érvénnyel, a részle­tek aprólékosabb ismeretében. De erről kielégítően tájékoztat a ius canonica az egykori Rolando kardinális értelmezése szerint. A készséges tanácsadó csupán „a részegeskedő szerzetes” dolgá­ban nem nyújt útbaigazítást Szerinte az effélékben az egyáltalán nem „középszerű”, „az Egyházban tanító hivatalt betöltő” főpapnak egymagának kell dönteni. Mi pedig tűnődhetünk, hogy egy ilyenfor­ma vád vajon kire vonatkozhatott Nemkülönben azon, hogy a maradéktalanul szolgálatkész pápa miért váratta oly sokáig aggodal­mas érsekét. Még talán az is elképzelhető, hogy az érsek „gyónása” később, a hazai egyház szigorú megregulázása közben vívott csaták pergőtüzében íródhatott Amikor a III. Sándor által is említett ellen­ségek száma és dühe megnövekedett, ezzel a vádaskodások is meg­sokasodtak. A pallium átvételét követő őszön (llól) Barbarossa újabb követe, Siegfried paderborni prépost fordult meg Esztergomban. Látszólag egyházi ügyek megbeszélésére érkezett, közben tájékozódik, és megbízója egyik rokonának, a thüringiai gróf fiának jegyeséül kéri 81

Next

/
Thumbnails
Contents