Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

Lukács itthon

Osbertus, II. Géza „hűséges, belső embere” pedig az üzenetben olvashatóknál még bizalmasabb közlendőkkel is szolgálhatott megbízója készségeiről, bár eléggé egyértelmű a Lukács és Mikó kalocsai érsek kézjegyével hitelesített uralkodói híradás, melyben „az apostolok jogaival rendelkező magyar uralkodó” és e jogokat elismerő magyar egyház „kiváltságainak csorbítása nélküli helyzetben” a Toulouse-ban sokak által szentesített III. Sándort fogadja el. Amennyiben „a mondott császár Néktek vagy országtoknak valami gonoszságot akarna cselekedni, én azonnal pusztítani kezdem erős kézzel az ő országát Ugyanezt Tőletek is mint jóbaráttól bizodalom- mal remélem, Isten Veletek! E levél átadója szavainak éppúgy hihettek, mint az írásnak...” zárul a szövetség megerősítését ígérő és igénylő királyi levél. Az országa értékét és helyzetét alaposan felmérő, szuverén uralkodó döntése ez, mögötte állnak egyháza főpapjai. Ha ez a levél még időben érkezett, úgy Saint-Jean-de-Losne-ban VII. Lajos számára váratlan erőt adott És Barbarossa indulata várható veszély lett a Duna körül.

Ismertek Lukács és a király Salzburgba küldött levelei - Eberhard válasza ugyanígy. A király „a szeretet és az édes barátság sértetlen megőrzését” reméli és ajánlja fel, mellettük védelmét a közös érzelmek szilárdságában reménykedőn. „A császárnak ellenetek keseredett lelkét, és bármely más hatalmaskodását is a mi segedelmünkkel könnyűszerrel elviselni tudjátok. Ezenfelül, ha barátságunkat inkább erősíteni, mint lanyhítani akarjátok, Pettaui Frigyest, vagy bárki mást, ki a mi földünket háborgatja, súlyosan megbüntetni ne késlekedjetek. ..” - végződik „az érett gondolkodással együtt járó óvatosságra” intő, egyben „az egyház iránti szilárdságot” is megváltó levél. A diplomatikus királyi üzenet védelmet ígér, de írója a maga nyugalmában is reménykedik, kérve az érseket, hogy rakoncátlankodó hűbéresét fenyítse meg. Országos gondok a bizalom körül.

Eberhard, „Isten kegyelméből a salzburgi egyház szolgája” hama- rost elküldi „az Úrban imádságát és a legnagyobb készséggel szolgálatát. ..” „Emlékezzék meg Kegyelmességed - írja -, ha a megemlékezés tetszésére van, hogy néhány évvel ezelőtt a boldog emlékezetű Wolf ispán és más követek által a mi egyházunk és királysága között barátságot kötöttünk, oly módon, hogy mi országotok tisztességére hívek és készségesek leszünk. Ti pedig, miként királyi Nagyságtokhoz illik, atyafiságos érzéssel minket szeretni fogtok. Ez pedig

73