Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

A forrásvíz vizsgálata

zsinaton (1148) III. Jenő pápa szolgálatába áll, krónikás és diplomata a gyakorta változó pápai székhelyen. 1154-ben hazatér, Theobald canterburyi érsek titkára lesz. Ekkor és itt írja, majd a lordkancellár Becketnek ajánlja „a koreszmék” elégtelennek tűnő hatásairól szóló könyvét, és ugyancsak neki dedikálja a latin grammatika és retorika stíluserkölcsét védő írását. Később Becket titkára marad (1162), sorsuk ezután összefonódik.

„Az Isten csak ott található, ahol szabadság honol...” - írja majd Becketnek az esztendővel korábban száműzött Salisbury. Emlékezik, hogy az Ég urát magához a legközelebb Párizsban érezte, Abé- lard előadásai után. Itt írja a pápaság 1148-1152 közötti történetét összefoglaló Historia pontificalisáx. Beszámol élményéről, amikor egy ízben („sok időt fecsérelve erre”) hallgathatta Clairvaux-i Bernát templomi szónoklatát Becket egy esztendő után követi a száműzetésbe titoknokát.

Felszentelése előtt Becket is Robert de Melun Summájával bir- kózgat, egy „racionalistább sapientiae” foglalatával 1139-1140 körül. Az egykori tanítvány nagyot csalódhat mesterében, amikor a claren- doni zsinaton (1164) érseke ellenében a király oldalára áll.

A két száműzött gyakran találkozik Pontignyben. Innen keltezik „a normann és pannoniai apostoli királyi címet” támadó levelüket III. Sándor pápának Beneventóba, aki az angol királlyal Becket érdekében alkudozik. A „titkár” jelen van, amikor megölik Anglia érsekét - hiába ajánlja bölcsen: reteszeljék be a tölgyfa kapukat. És a helyén is marad: a vértanú sírját őrizve „felemelésén” buzgólkodik. Ekkor írja „a két canterburyi szent”: Anselmus és Tamás életrajzát, csodatételeik történetét A nyugtalanság elől VII. Lajos király menekíti meg: javaslatára Chartres kanonokjai 1176-ban püspökükké választják Salisbury! Három év múlva ebben a minőségében vesz részt a harmadik lateráni zsinaton.