Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

Séta "a szentisváni kiváltság" terelőútjain

egy későbbi „kéziratlopási bűntett” valóban megtörtént eseményé­nek izgalmát idézi fel, amelyről majd III. Ince pápa Imre királyhoz és a győri püspökhöz írt levelei (1198-1199) tudósítanak. Ezek sze­rint a pápai levéltár magyar látogatói az 1179 körül III. Sándorral ellentétbe került III. Béla „megbízásából” a regesták egyik fóliójából kiloptak két lapot, melyeken éppen „a kiváltságlevél” szövege volt olvasható. Az „eltulajdonítás históriájára” később sor kerül, itt csupán annyit, hogy hasonló több ízben előfordulhatott, de miért éppen egy több másolatban, sok helyütt ismert oklevél eltüntetése érdeké­ben vállalkoztak volna erre - akár királyi megbízásból - a jól ismert elkövetők? „A vizsgálat eredményéről azonban mitsem tudunk..- zárta le az ügyet Péter nagyprépostot bemutatva az Esztergomi kanonokok adattárában Kollányi Ferenc (1900). A kései nyomozás lázát növelheti, hogy az említett Péter még nagyprépostsága előtt valóban szerepelt „a csínytevők” között, utóbb pedig „az Anonymus- rejtély” talán legesélyesebb jelöltje lett a Péterek között És arról, hogy mely irat „eredetijét” emelhették ki a regesták magyar meg- bontói, feltételezéssel majd mi is szolgálhatunk. A konkordátum hitelességének alapozására perdöntő érv az sem lehet, hogy Szentpétery Imre gyűjteménye (Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke, I—II., 1923-1943) „egy az esztergomi érsekség régi egyházi levéltárában őrzött 17. századi másolatról” adta közre az okirat szövegét, amely sokféle könyvben és formában jelent meg előbb. A változatos kúriai másolatok időponteltérései mellett figyelmet érdemelnek a „betűvétések” is, közöttük a legfőbb, hiszen az „S”(te- phanus) szigla helyett itt ,,B”(ela) „rex dei gratia Hungáriáé” olvasha­tó az eltérő dátum szerint Otrokocsi Fóris Ferenc, majd Endlicher István László természetesen „az eredeti helyén” találta és írta le vala­mely másolat szövegét Érdekes még egy „veszprémi példány” sorsa, hiszen 1276-ban a Kőszegi Péter veszprémi püspök (1275-1288) tel­jes nemzetségével élethalálharcban álló Csák Péter nádor (először 1275-1276 során) magánhadseregével egy támadás alkalmával a könyvtárral és a levéltárral együtt felperzselte a veszprémi székes- egyházat, így a konkordátum esetleg itt őrzött példánya más pótol­hatatlan értékkel és kinccsel együtt egy többszörösen kegyetlen hatalmi konfliktus áldozata lett. IV. (Kun) László király ugyan nyom­ban helyreállíttatja azt, ami itt helyreállítható, de az elhamvadt iratok 139

Next

/
Thumbnails
Contents