Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)
Lukács itthon
Az új birtoklevél számunkra külön értéke, hogy a korjelölő méltóságok klauzulájában, a világi hivatalokat betöltő „főemberek” előtti sorban olvasható Lucas archiepiscopus Strigoniensis, Prodanus zágrábi, János veszprémi püspök neve. András érsek tanúsító aláírása elmarad innen, pedig a Szent László által akkor közel egy évszázada és Szent István tiszteletére alapított zágrábi püspökség 1180-ban már a kalocsai érseki tartomány része volt Lukács érsek eleven jelenlétének utolsó híradása ez, méltóságában 1181 végén Miklós váltja majd. „M. legatus a latere” kúriai beszámolója, no meg „a konkordátum kimunkálása” eredményeként keletkezhetett a pápa másik, a két magyar érseket megszólító, a cölibátus betartását és ellenőrzését igénylő levele. Az itáliai állapotok fokozódóan reményt ígérő változásaiban Róma egyre rendezettebbnek vélhette helyzetét, egyben nyugtalaníthatták a dél-franciaországi és lombardiai „eretnekmozgalmak” mind hangosodó bírálatai - így fordulhatott figyelme „az egyház belső ügyei” felé. A leirat szabályrendje szerint házas férfi csak akkor léphet szerzetesrendbe, ha felesége is az egyházi köteléket választja egyidejűn. Püspöknek csupán nőtlen pap választható, ha házas, úgy feleségének is az egyház menedékét kell választani. Már VIII. Benedek pápa páviai zsinata (1022) súlyos büntetésekkel és a papi rendből való kizárás ígéretével fenyegette a házasságban, kiemelten a concubinatusban élő egyháziakat Az „ősi nőtlen- ségi fegyelem” visszaállítása VII. Gergely pápának is erős szándéka volt Ő például egyházi átokkal kívánta sújtani még azokat is, akik nős papoktól fogadják el a szentségeket A téma középponti kérdés lett a pisai (1135), a 2. lateráni egyetemes (1139) és a legváltozatosabb helyeken tartott tartományi zsinatok részvevői előtt ,A papok házassága nemcsak tilos, de érvénytelen is” - mondták sokszor és sokfelé. „Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza” - vallották csendesebben a mérsékelten ellenkezők. Arról szembetűnően sehol sem olvashatunk, hogy mi történjék az ilyen házasságból vagy ágyasságból született gyermekekkel az együttélés felbomlása vagy felbontása után. Nálunk az egyházi nőtlenség kérdéskörével először és példaadó- an „a szabolcsi királyi vegyes zsinat” (1092. május 20.) foglalkozott, megalkotva „László törvényeit”. Itt ismételten fellépnek „a pogány áldozás” ellenében, és bár „az első házasságot, míg a pápa másként nem rendelkezik” elfogadják, de megtiltják a papok ismételt házasul
