Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Solymosi László: Könyvhasználat a középkor végén (Könyvkölcsönzés a veszprémi székesegyházi könyvtárban)

függött, a káptalan nem volt zárt testület. Nem tekintve egyes 11. századi kivételeket, a 13. század derekán kezdődött a létszám rögzítése. Az európai gyakorlattal egyezően a magyarországi káptalanok is ekkor lettek zárt közösségekké. A csázmai káptalan István zágrábi püspök 1232. évi alapítólevele szerint 12, míg a székesfehérvári káptalan, Jakab pápai legátus intézkedésének 1234. évi pápai megerősítése nyomán, 40 kanonokból állt. A létszám rögzítése természetesen nem zárta ki a változást. Márton egri püspök például 1307-ben, miután András nevű elődje több új kanonoki stallumot létesített, visszaállította a korábbi állapotot, amikor elrendelte, hogy a székesegyházban csak 20 kanonok legyen. SANTIFALLER, Leo: Über eine Urkunde Papst Innonzenz' IV. für Capodi- stria—Köper vom Jahre 1245. in: Polychronion, Festschrift Franz Dölger zum 75. Geburtstag. Hrsg, von Peter WIRTH. Heidelberg, 1966. 452-456. TKALÍIÍ, Monumenta, I. 69., Mon. Vespr. I. 99, OF 209903 (Heves megyei lt., Egri kápt. mit., 1—1—1—5).

41. A káptalan személyzetének megállapításához a kiadott anyag, Gutheil Jenő kéziratos Veszprémi Okmánytára és Érszegi Gézával közösen készített kiegészítése mellett felhasználtam a veszprémi káptalannak a DF és DL gyűjteményben levő kiadványait, továbbá a veszprémi püspöki, káptalani és hiteleshelyi levéltár anyagát, valamint a személyi adatokban rendkívül gazdag káptalani számadáskönyvet. Ez utóbbi nélkül a többi egyházi testülethez hasonlóan, igen hiányos lenne a névsor. A számadáskönyv 1495. és 1502. között mintegy háromszor annyi mesterkanonokról tájékoztat, mint ugyanebből az időszakból az okleveles anyag.

42. Az olvasók közül öt mesterkanonok (Ceglédi, Károlyi, Kortói, Nágocsi és Zirci) volt hiteleshelyi bizonyság. A méltóságviselők közül Csicseri Orosz Péter nagyprépost, Gyulai Balázs lektor, Gyümölcsényi Elek kántor, Ruszkai Kornis Mihály segesdi és Újhelyi János ugyancsak segesdi főesperes járt el hiteles helyi kiküldetésben.

43. Az azonosítás nehézségét a gyakori helynevek mellett, mint amilyen Szentanna és főleg Szentgyörgy volt, jól érzékelteti az alábbi példa. Ceglédi István származáshelyét illetően kézenfekvő a Pest megyei mezővárosra gondolni. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a veszprémi egyházmegyébe tartozó Somogybán is volt a középkorban Cegléd nevű település. CSÁNKI, I. 21, II. 599. A két lehetőség közül bármelyiket is választjuk, ezzel legfeljebb Ceglédi származásholyéröl, nem pedig származásáról, falusi, vagy mezővárosi jobbágy eredetéről döntöttünk. Akkor sem biztos polgár-jobbágy származása, ha a mezővárost tekintjük származáshelyének. Óvatosságra int, hogy Veszprém megyében 1511-ben a somlói alvárnagy nemes Ceglédi Bálint volt. DL 22192.

44. CSÁNKI, III. 46, 142.

45. DF 237468 (Esztergomi kápt. mit., 45-4-15).

46. DF 201379 (Vp. kápt. mit., Jutas 27).

47. DF 283233 (Vp. kápt. mit., Vp. eccl. et capit. 52). Vö. GUTHEIL, Veszprém, 331.

48. A leltártöredék 2. vérző oldalán olvasható: 1474 in festo Agnetis libri legati per honorabilem condam m(agistrum) Georgiern de Dergeche legati eidem ecclesie sunt presentati officium custodie tenenti videlicet isti: expositio psalterii, textus Aristotelis Philosophie naturalis, sermones morales cum clausulis re- nunciationum et alter liber similiter sermonialis et duos libros per eundem legatos habet dominus prelatus. Vetési Albert bizonyára nem jelentéktelen könyvtárából mindössze egyetlen mű ismert. Priscianus 1470-ben kiadott nyelv97