Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Erdő Péter: Kánonjogi kódexek és töredékek Magyarországon
a) A kánonjog tudományos művelésének klasszikus kora Gratianus De- cretumával (1140, vagy újabban többek szerint inkább 1150) kezdődött. Magának a Decretumnak 1234 előtti, Magyarországon használt példánya nem sok maradt. Ilyen a 12. század végén, vagy a 13. század legelején készült, figurális jelenetekkel díszített példány a pozsonyi Káptalani Könyvtárban.-^ Talán szintén ilyen korai és minden bizonnyal hazánkban használt példányból maradt fenn a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának T 301. számú töredéke, melyből egy, a megszilárdult szöveghagyományban szereplő palea kánon hiányzik, utólag viszont a használó betoldotta,^ valamint az Országos Széchényi Könyvtár A 7. számú töredéke, melynek glosz- szái régi típusúaknak tűnnek. Későbbi másolású Decretum példányokból szintén maradtak fenn töredékeink (kb. 10 ilyen ismert).*2 a Decretum- ból kivonatokat tartalmaz az Országos Széchényi Könyvtár 263. számú, 15. századi papírkódexe (föl. 08v-89);ugyanott a 328. számú ugyancsak 15. századi papírkódexben (föl. 1-2)*^ rövid tartalmi összefoglalást találunk Gratianus művéből. b) A korszak további egyetemes egyházi jogforrásgyűjteményei a korai dekretális gyűjtemények, s a IV. Lateráni Zsinat határozatainak ezekhez hasonló gyűjteménye. E kollekciók - főleg glosszaapparátussal kísért alakjukban - az egyetemi tudományosság termékei, s jelenlétük hazánkban már a korai egyetemjáró kánonjogászokra utal. A IV. Lateráni Zsinat határozatainak Johannes Teutonicus glosszaapparátusával kísért töredékét az Országos Széchényi Könyvtár 19. számú, a 13. század elején keletkezett kódexében találjuk.^ a példányt feltehetően hazánkban használták. Bernardus Papiensis Compilatio prima néven ismert dekretális gyűjteményéből is van ugyan egy Richardus Anglicus (De Mores) glosszaapparátusával kísért töredék a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (T 901/5), de ennek középkori használati helyéről biztos adat nem áll rendelkezésünkre.*-^ Gyulafehérváron őriznek egy teljes példányt is a Compilatio primából, sőt Szentiványi katalógusa szerint ugyanabban a kódexben (Bibliotheca Batthyanyana, Ms. 166) a Compilatio secunda is megtalálható.*-^ 53
