Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Vizkelety András: Ismeretlen forrás árpádházi szentjeink hagiográfiájához
A kódex magyar vonatkozásaihoz még az is hozzátartozik, hogy több olyan sermot tartalmaz, amelyek a Leuveni Kódexben is megtalálhatók, közöttük egy olyant is, amelyet a Leuveni Kódex egyik magyar használója magyar nyelvű glosszákkal látott el.^ A kódex előéletéről csak annyi ismeretes, hogy azt - jó száz évvel keletkezése után - "Johannes Aygel de Chroneuburga (Kornneuburg, Bécs mellett) arcium et medicine doctor" 1425-ben a Collegium Dúcaiénak ajándékozta. Johannes Aygelt 1404-ben találjuk meg először a bécsi egyetem matrikuláiban. 1410-ben már "doctor medicinae", 1412-ben rektori tisztet viselt. Világi, nős ember volt 1436-ban halt meg.® Feltehetőleg legényember korában ő maga is élvezte a Collegium Ducale-alapítványt. A Collegium Dúcaiét 1384-ben alapította'III. Albrecht herceg azzal, hogy egy házat vásárolt a bécsi egyetemnek a dominikánus kolostor mellett és gondoskodott róla hogy ott az artista fakultás tizenkét magisztere és egy, vagy két teológiai magiszter lakhasson, és tudományos munkát folytathasson.^ - Mindez a kódex keletkezésének és rendeltetésének körülményeit nem világítja meg. Vizsgáljuk meg részletesebben a vaskos, 335 fóliót tartalmazó pergamen kódex szerkezetét. Az első helyen (lra-93vb) egy Sermones de tempore ciklus áll, ádventi bevezető beszéddel kezdődik, végigmegy az egyházi éven a pünkösd utáni 25. vasárnapig, de kihagyja a Nagycsütörtököt Nagypénteket és Nagyszombatot. Talán ezt a hiányt kiegészítendő, jegyzett le egy másik, egykorú kéz a ciklus végére három beszédet Krisztus szenvedéséről. - Ezután, a 95ra-137vb fóliókon egy nagyböjti ciklus következik, Hamvazószerdától Pünkösd vasárnapjáig, de innen is hiányoznak a nagyhét utolsó három napjára szánt prédikációk, jóllehet gyakran előfordul, hogy egy-egy ünnepre több beszédet is találunk. Ezzel tehát lényegében teljes, sőt sok esetben válogatási lehetőséget biztosító, a szentek kivételével az egész egyházi évre kiterjedő sermosorozat állt a használók rendelkezésére. A kódex második felében előbb (13r-267v) egy válogatott prédikációs gyűjteményt találunk a szentek és az egyházi év nagyobb ünnepeire (Sermones de festis et de sanctis), majd 268r-tól végig "incipiunt serrno346
