Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

J. Fodor Adrienne: Az olmützi Janus-kódex

JEGYZETEK

1. A könyvtár kéziratairól, kódexeiről a megjelenés előtt álló, kéziratos katalógus tájékoztat: CÁDA, Franz - OOHACEK, Miloslav: Suopis rukopisu Státní védőnké knihovny v Olomouci. I.

2. ÁBEL, Adalékok ...

3. Firenze, Bibliotheca Laurentiana, Plut. 90. sup. A3, és ugyanott Plut. 34. cod.

50. - ld. ÁUEL, Adalékok 13-16.

4. Drezda, Királyi Könyvtár (jelenleg Sächsische Landesbibliothek), D 158. - ld. ÁBEL, Adalékok, 24.

5. A drezdai kódex 1500 körül íródott. A két firenzei a XV. század végéről való, a Plut. 34-et Petrus Crinitius másolta 1496-ban.

6. A külföldi könyvtárak kódexkatalógusait, amelyek az Országos Széchényi-, valamint az Egyetemi Könyvtárban megvannak, végignéztük címek és incipitek alapján. Az itáliai humanisták közül Gregorius Tiphernas és Titus Vespasianus Strozza művei megvannak ősnyomtatványban ezekhez azonban a hazai könyvtárakban nem jutottunk hozzá.

7. A kódex mérete: 230x160 mm.

8. A két jelzet ugyanarra a felállítási sorrendre vonatkozik, az ABC VII. betűje ugyanis a "G". Valószínűleg a G-vel, vagy VII-tel jelölt armarium 21-es kötete volt a mi kódexünk. Ilyesfajta jelzetelést találunk a többi középkori és kora újkori kartauzi könyvtárban is, pl. Gamingban, (Vö.: A könyv- és könyvtár, 74.) és ilyen volt Aggsbachban és Lechnicen is.

9. Személyéről semmit sem sikerült megállapítanunk.

10. II. József abolíciója után a morva kolostorok könyvanyagát az olmützi egyetemi könyvtár kapta. A szebb kivitelű, díszesebb kódexeket Uécsbe vitték. (Szóbeli információ.)

11. Mátyás király könyveket is ajándékozott a lövöldi kartauziaknak. Ld. az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár űn. Lövöldi Korvináját.

12. WAGNER, Carolus: Analecta Sccpusii sacri et profani, I—II. Viennae, 1770. I.: 266-26Ü., II.: 9, 47.

13. PÁSZTOR Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Budapest, 1940.- LUKCSICS József: Középkori magyar papi imatársulatok, in: Katolikus Szemle, 1912, 69B-71Q.

14. Die Matrikel, II. Kétszer is szerepel a matrikulában: 1451. okt. 13-án hallgatóként, (Ld. Textband, 10.) és 1473-ban, mint az egyetem rektora (Ld. Textband, 136.).

15. A kora középkori monostori iskolákban a kisdiák első olvasmányai Seneca, Lucanus, Vergilius, Statius, Horatius és Cicero vollak. BALASSA Bruno: A latintanítás története. Budapest, 1930, 269, 272-273.

16. Guarino a "Regulae" c. művében foglalja össze a humanista oktatásra vonatkozó nézeteit. A grammatikai kurzusban a kézikönyvek helyett antik auktorokat ad a hallgatói kezébe, többek között Vergilius Aeneisét, Satius Thebaisát, Ovidius Metamorphosesét és Fastiját. (HUSZTI, Janus Pannonius, 18-19.) Janus Panno- niusra is hatott a Thebais, "Eranemos" c. művének egyik forrása volt. (PAIS Dezső: Janus Pannonius Eranemusa, in: EPhK 1910, 762.)

341