Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
J. Fodor Adrienne: Az olmützi Janus-kódex
1988. októberében a Státní vedecká knihovnában találtam két kódexet,^ amelyet Johannes Sternberg adott az olmützi kartauziaknak. Ezek áttanulmányozása után az alábbiakkal egészíthetjük ki a Janus-kódex provenientiájára vonatkozó elképzelésünket: A két kódex Johannes Sternberg saját kezű ajándékozási bejegyzését tartalmazza. Kézírását a Janus-kódexben is felfedezhetjük, ugyanaz a kéz írta be Gerson Centiloquiumának a végére a "magister Coronensis" és a "presbiter Sternbergensis" bejegyzést. Máshol nem szerepel a kézjegye a kódexben, ez megerősíti azt a korábbi véleményünket, hogy nem az egész kódex, hanem annak csak egy része volt a birtokában: az az ív, amely Aeneas Silvius Proverbiáját, Sedulius himnuszát és Gerson Centi- loquiumát tartalmazza. Az ív három utolsó lapja üresen maradt, erre később másolták rá az Epigrammákat. (Ennek az ívnek a vízjelei eltérnek a többi rész vízjeleitől!) Johannes Sternberg személyéről keveset sikerült megtudnunk: egy 1454-es oklevél említi^ mint az olmützi káptalan kanonokját. Meddig volt az olmützi káptalan tagja, nem tudjuk. Prothasiust 1457-ben szentelték olmützi püspökké, Gerson Centiloquiumát pedig tíz évvel később, 1467-ben adta Brassai Péter Johannes Sternbergnek. Biztos tehát, hogy Prothasius környezetéhez tartozott, s nem véletlenül kerültek be versei a kódex végére. A Janus-kódexben 15-16. századi posszesszorbejegyzés nincs, csak az 1467-es Brassai-Sternberg-féle bejegyzés, valószínű, hogy a 18. századi kartauzi könyvtáros, aki a "Testatus est ... per Johannem Reseberck"-et beírta a kötet elejére, félreolvasta a Sternberget Reseberckre, azt hívén, hogy a két másik kódex-szel együtt a Janus-kódex is közvetlenül a kartauziakhoz került. A két említett kódex közül a Cod. 303-as több szempontból is figyelemre méltó: kolligátumai között három másik, Johannes Gersontól származó művet is találunk,amelyeket a baseli zsinaton "írtak össze", de két bejegyzés is tévesen 1414-re, illetve 1416-ra teszi a zsinat idejét. A másolás ennél évtizedekkel későbbi, és a kódexben háromszor is találkozunk ugyanannak a kéznek az írásával, amely a Janus-kódex végére 339
