Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Érszegi Géza - Szelestei N. László: Fogalmazási mintákat tartalmazó tankönyv töredékei a 14. század első feléből

töredékesen fennmaradt szövegeket, akár azért csonkák, mert eredetileg is úgy másolták be a kódexbe azokat, akár a csíkokra vágás következté­ben váltak csonkákká. Természetesen csak olyan mértékben egészítettük ki a töredékes szövegeket, amennyire a fönnmaradt részletek ezt lehe­tővé tették. Minden esetben igyekeztünk azonban magyar nyelvű szöveggel összefoglalni, mi is lehetett az eredeti szöveg értelme. Szövegközlésünkben kerek zárójelbe (...) tettük azoknak a szavaknak a feloldását, amely szavakat csak a kezdőbetűjükkel rövidítettek. Csú­csos zárójelet <...>használtunk ott, ahol úgy éreztük, hogy ki tudjuk egészíteni, pontosabbá tudjuk tenni az egyébként nem sérült szöveget. Szögletes a zárójel [...] akkor, ha a szöveg a kódex csíkokra vágása révén megsérült, vagy a fényképen nem tudtuk a hártyát ért károsodás miatt elolvasni, de kikövetkeztettük az eredeti szöveget. Három ponttal ... jelöltük, ha a szöveget eredetileg is elhagyással másolták a kódex­be, s ezáltal befejezetlen. Három csillag +++ a jele annak, ha az ere­detileg ép szöveget olyan károsodás érte, hogy nem tudtuk kiegészíteni. Tört vonással / jeleztük, ha a szövegben vagylagos megoldással talál­koztunk. A kódex írójának betűbetoldó tévesztéseit jelöli. Új sor esetén táblánként újra kezdődő, kissé megemelt sorszámot alkalmaztunk. Egyébként a szövegeket saját értelmezésünk szerint rekonstruáltuk. Igyekeztünk az ortográfiái eltéréseket kiigazítani, amennyiben erre valamelyik szövegkritikai jellel módunk volt. Ha nem, meghagytuk ere­deti, az ortográfiailag megszokott alaktól eltérőnek, néhány esetben nyelvileg is hibásnak. A töredékesen fennmaradt szövegek nem adnak egyértelműen választ arra, hogy mi volt az egész könyv célja. Abból azonban, hogy csak egyetlen teljes szövegű, s ráadásul keltezett oklevél található a töre­dékek között, a többiek pedig - töredékességük ellenére is megállapít­ható - nem teljes szöveggel lettek a kódexbe másolva, s inkább csak formulák, joggal következtethetünk arra, hogy nem a kancelláriákban használatos formulariummal, hanem inkább fogalmazást tanító könyvecské­vel, tankönyvvel van dolgunk. Ezt erősíti az is, hogy Johannes Bondi de Aquileia tankönyvként használt művével egy kötetből valók. Mint tan­301

Next

/
Thumbnails
Contents