Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Török Gyöngyi: Egy 15. századi imádságoskönyv a hónapképek és a magyar szent királyok ábrázolásával

JEGYZETEK 1. A kódex díszítéseinek datálására vonatkozóan Gerhard SCHMIDT professzor (Wien) és Dr. Elisabeth KLEMM (München) szintén meghatározónak tartják az 1432-es év­számot. Mindkettőjüknek a szíves levélbeli közlésért és Or. Elisabeth KLEMMnek számos kodikológiai információért hálás köszönettel tartozom. 2. A 26v lapon dilettáns, valószínűleg a scriptor munkájára utaló színezett toli­ra jzok találhatók. Ezek művészi szempontból nem értékelhetők, még kevésbé a holdfázisokat bemutató illusztrációk. 3. A képen látható címer meghatározása eddig nem járt sikerrel, így ez nem ad le­hetőséget a donátor azonosításához. Annak reményében, hogy a további kutatás a címert meg fogja fejteni, közöljük pontos leírását. A címer érdekessége, hogy két általános címerjegy található meg benne együtt: fent harántpólya, lent gö­rög kereszt; fent fekete alapon négy arany harántpólya, lent kék alapon arany görög kereszt. 4. Regensburger Buchmalerei. Von Frühkarolingischer Zeit bis zum Ausgang des Mit­telalters. Ausstellung der Bayerischen Staatsbibliothek München und der Museen der Stadt Regensburg. München, 1987, nr. 85, 99. A raktárra termelésről vö. nr. 75, 100. 5. Vö.ebből a szempontból például egy heidelbergi festőműhelyben 1425-ben illumi- nált kézirat ("De Rerum Naturis", Roma, Vatican, Pal. Lat. 291.) dedikációs képét, ahol az Ír lapon a Madonna előtt térdelő donátort, III. Lajos őrgrófot nem Szent Lajos, hanem Szent György, Arnberg városának és plébániatemplomának patrónusa ajánlja a Madonna oltalmába. Vö. WILCKENS, Leonie von: Buchmalerei um 1410-1440 in Heidelberg und in den Kurpfalz, in: Anzeiger des Germanischen Nationalmuseum, 1900, 30-34., 4. kép. 6. Hasonló módon ábrázolja a szentet egy 1400 körüli színezett fametszet a grazi könyvtárban. Vö.,Propyläen Kunstgeschichte, 7.: BIALOSTOCKI, Jan (red.): Spät­mittelalter und beginnende Neuzeit. Berlin, 1972, Lili. tábla. 7. Egy, a miniatúránknál valamivel korábban festett ausztriai példán Herzog Ernst der Eiserne figurája (Wien, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. Ser. nov. B9.) az előző század hagyományait folytatva, a Madonnát keretező képmezö szé­lére került. Ez az apokaliptikus Mária a Szép Madonnák szobortípusát még tisz­tán őrzi. Vö. Die Parier und der schöne Stil 1350-1400. Europäische Kunst un­ter den Luxemburgern 3. Ein Handbuch zur Ausstellung des Schnütgen-Museums in der Kunsthalle Köln. Köln, 1978, 227. 8. Vö. az 1410 körüli szedleci antifonárium budapesti lapjait. In: Die Parier, (7. jegyzet) Resultatband. Köln, 1980, 228. 9. STANGE, Alfred: Deutsche Malerei der Gotik. Salzburg, Bayern und Tirol in der Zeit von 1400 bis 1500. (Deutsche Malerei der Gotik, 10. kötet.) München-Ber­lin, 1960, 71-72. 10. SUCKALE, Robert: Die Regensburger Buchmalerei von 1350 bis 1450. In: Regens­burger Buchmalerei, (4. jegyzet) 93. skk. A sziléziai és lengyelországi cseh hatást tükröző anyaggal miniatóránk nem mutat kapcsolatot. 11. Vö. Deocarus-oltár, 1430 körül. Nürnberger Malerei 1350-1450, in: Anzeiger des Germanischen Nationalmuseums, 1930-1931. Nürnberg, 1932, 108, 109. 12. Vö. Spätgotik in Salzburg. Die Malerei 1400-1530. Salzburg, 1972, nr. 241. 291

Next

/
Thumbnails
Contents