Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Török Gyöngyi: Egy 15. századi imádságoskönyv a hónapképek és a magyar szent királyok ábrázolásával
JEGYZETEK 1. A kódex díszítéseinek datálására vonatkozóan Gerhard SCHMIDT professzor (Wien) és Dr. Elisabeth KLEMM (München) szintén meghatározónak tartják az 1432-es évszámot. Mindkettőjüknek a szíves levélbeli közlésért és Or. Elisabeth KLEMMnek számos kodikológiai információért hálás köszönettel tartozom. 2. A 26v lapon dilettáns, valószínűleg a scriptor munkájára utaló színezett tolira jzok találhatók. Ezek művészi szempontból nem értékelhetők, még kevésbé a holdfázisokat bemutató illusztrációk. 3. A képen látható címer meghatározása eddig nem járt sikerrel, így ez nem ad lehetőséget a donátor azonosításához. Annak reményében, hogy a további kutatás a címert meg fogja fejteni, közöljük pontos leírását. A címer érdekessége, hogy két általános címerjegy található meg benne együtt: fent harántpólya, lent görög kereszt; fent fekete alapon négy arany harántpólya, lent kék alapon arany görög kereszt. 4. Regensburger Buchmalerei. Von Frühkarolingischer Zeit bis zum Ausgang des Mittelalters. Ausstellung der Bayerischen Staatsbibliothek München und der Museen der Stadt Regensburg. München, 1987, nr. 85, 99. A raktárra termelésről vö. nr. 75, 100. 5. Vö.ebből a szempontból például egy heidelbergi festőműhelyben 1425-ben illumi- nált kézirat ("De Rerum Naturis", Roma, Vatican, Pal. Lat. 291.) dedikációs képét, ahol az Ír lapon a Madonna előtt térdelő donátort, III. Lajos őrgrófot nem Szent Lajos, hanem Szent György, Arnberg városának és plébániatemplomának patrónusa ajánlja a Madonna oltalmába. Vö. WILCKENS, Leonie von: Buchmalerei um 1410-1440 in Heidelberg und in den Kurpfalz, in: Anzeiger des Germanischen Nationalmuseum, 1900, 30-34., 4. kép. 6. Hasonló módon ábrázolja a szentet egy 1400 körüli színezett fametszet a grazi könyvtárban. Vö.,Propyläen Kunstgeschichte, 7.: BIALOSTOCKI, Jan (red.): Spätmittelalter und beginnende Neuzeit. Berlin, 1972, Lili. tábla. 7. Egy, a miniatúránknál valamivel korábban festett ausztriai példán Herzog Ernst der Eiserne figurája (Wien, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. Ser. nov. B9.) az előző század hagyományait folytatva, a Madonnát keretező képmezö szélére került. Ez az apokaliptikus Mária a Szép Madonnák szobortípusát még tisztán őrzi. Vö. Die Parier und der schöne Stil 1350-1400. Europäische Kunst unter den Luxemburgern 3. Ein Handbuch zur Ausstellung des Schnütgen-Museums in der Kunsthalle Köln. Köln, 1978, 227. 8. Vö. az 1410 körüli szedleci antifonárium budapesti lapjait. In: Die Parier, (7. jegyzet) Resultatband. Köln, 1980, 228. 9. STANGE, Alfred: Deutsche Malerei der Gotik. Salzburg, Bayern und Tirol in der Zeit von 1400 bis 1500. (Deutsche Malerei der Gotik, 10. kötet.) München-Berlin, 1960, 71-72. 10. SUCKALE, Robert: Die Regensburger Buchmalerei von 1350 bis 1450. In: Regensburger Buchmalerei, (4. jegyzet) 93. skk. A sziléziai és lengyelországi cseh hatást tükröző anyaggal miniatóránk nem mutat kapcsolatot. 11. Vö. Deocarus-oltár, 1430 körül. Nürnberger Malerei 1350-1450, in: Anzeiger des Germanischen Nationalmuseums, 1930-1931. Nürnberg, 1932, 108, 109. 12. Vö. Spätgotik in Salzburg. Die Malerei 1400-1530. Salzburg, 1972, nr. 241. 291
