Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Madas Edit: Adalékok az Érsekújvári-kódex sermóihoz

a lelki feltámadásról, a méltó penitenciáról, a tízparancsolatról szóló, és különböző erények buzgó gyakorlására buzdító sermokat tartalmazhatott. A latin címet - mondhatnánk rövid tartalmi összefoglalást - terjedelmes magyar prológus követi.

Temesvári Pelbárt, aki szintén külön kötetben adja nagyböjti sermo- it, Dominica Quinquagesima, vagyis Farsangvasárnap után megjegyzi: "Séd quoniam ad Quadragesimam plurimi requiruntur sermones, utpote pro diebus singulis continuando Ideo speciali volumine de illis acturus hic pertranseo." És valóban, a nagyböjtöt átugorva, Húsvétvasárnappal megkezdi a "de tempore" nyári részét. A "volumen speciale"-t, a Pars Quad- ragesimalist azonban külön előszó nélkül jelentette meg, nem tekintve önálló műnek.

Az Érdy-kódex magyar előszava a kódex egészéhez viszonyítva meglepően gyenge, szinte érthetetlenek sokszorosan összetett, állítmány nélküli mondatai. De személyes megnyilatkozás ez, a nagy munka előtt álló ember nekifohászkodása a szokásos segélykérő és mentegetőző formulákkal, Pelbárttól kölcsönzött fordulatokkal. Evvel szemben az Érsekújvári Kódex Quadragesimale-előszava sermoszerű, nem a műre, hanem a nagyböjtre való felkészülés, felkészítés. Sem az előszó, sem az első sermo töredéke nem Pelbárton alapul, szemben az Érdy-kódex episztola-beszédeivel. A Quadragesimaléknak két fajtája van. Az egyik a nagyböjt időrendjében halad (Pelbárt is), a másik tematikus. Töredékünk valahogy a kettő között áll. Latin forrása azonosításra vár. Mindenesetre meglepő, hogy az első beszédet a Farsangvasárnap utáni hétfőre szánja (Incipit sermo primus secunda feria quinquagesimale de cognicione originalis peccati), amire példát eddig nem találtam, hiszen a nagyböjt csak Hamvazószerdával, két nappal később kezdődik. Bár a töredék stílusában, az általános fordulatok szintjén érintkezik az Érdy-kódexszel (Miért Ur Jézusban Krisztusban tisztelendő, szerelmes atyámfiai; Szent János evangélistának bizon mondása képpen; Ez mai napon három nemes lelki tanúságunk lészen; doktoroknak mondások szerént reá felelvén mondhatjuk stb.), nem tarthatjuk a kódex elveszett része másolatának, mert az Hamvazószerdán kezdődött, és minden bizonnyal Pelbárt volt a forrása. Pil206