Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Körmendy Kinga: 15. századi eszmetörténeti kérdések az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Ms II. 7. jelzetű kódexében
Ezt a kódexet nem sorolhatjuk be a magyarországi kódexirodalomba. Esztergomba való kerülésére semmiféle adattal nem rendelkezünk. A hasonló összetételű prágai kódexek a katolikus Rozmberka családtól, ill. kolostori könyvtárakból kerültek a prágai Egyetemi Könyvtárba. Annyi bizonyos, hogy 1811-ben, az akkor még Nagyszombatban lévő esztergomi káptalani könyvtárban volt már, mert szerepel Kovachich György jegyzékében.^8 Az Esztergomban lévő cseh eredetű kódexek közül Jan Miliő pré- dikációs kötete is csak a 19. század elejétől regisztrálható a könyvtár állományába, a huszita antifonálé pedig Dankó József hagyatékából került be a múlt század végén a könyvtárba.45 Ezek a kötetek tehát nem tartoztak bele az esztergomi egyház középkori könyvállományába. + ++ Az Esztergomban lévő kódexnek nincsenek ugyan magyar vonatkozásai, de a benne lévő művek szerepelnek magyarországi kódexben. Nicolaus de Blonia "Tractatus de sacramentis" c. művét a cseh eredetű esztergomi kódexbe a katolikus egyház hivatalos álláspontjának elméleti indoklásaként másolták be. Ez a mű Magyarországon a lelkipásztori gyakorlattal kapcsolódott össze. Az Egyetemi Könyvtár Cod. 73. jelzetű kódexe Aranyosi Gellértfi János nevével jelzett, vegyes tartalmú kötet. A 249- 255v. lapokon kivonatokat találunk Nicolaus de Blonia művéből, a 39- 57v. lapokon pedig Dinkelsbühl "Speculum artis bene moriendi" c. műve olvasható. Aranyosi Gellértfi 1445-ben iratkozott be a bécsi egyetemre,-’8 amely ebben az időben részben Dinkelsbühl tevékeny részvételének köszönhetően az antihuszitizmus egy fő elméleti központja volt.51 Ebben az összefüggésben nagyobb súlyt kap az a megállapítás, hogy az OSZK Cod. Lat. 410. jelzetű kódexében, amely kiindulópontul szolgált vizsgálatainkhoz, a 26-107. lapokra másolt Medice cura te ipsum kezdetű, eddig szerző nélkül szerepelt traktátus Nicolaus de Blonia műve. Ezt a kódexet az esztergomi székesegyházi iskolában is használták. 196
