Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Körmendy Kinga: 15. századi eszmetörténeti kérdések az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Ms II. 7. jelzetű kódexében

ben már ismertetett események segítették a katolikus álláspont megerősödését,^ és gyengítették az utraquisták helyzetét azzal, hogy az egyezkedések nem vezettek eredményre, sőt II. Pál pápa 1465-ben Podjeb- rád Györgyöt mint eretneket újból a szentszéki törvényszék elé idézte, a cseh királyság alattvalóit pedig felmentette a királynak tett eskü és kötelező engedelmesség alól.^

Ebben a helyzetben a cseh katolikusok lehetőséget láttak arra, hogy Rómára támaszkodva, a konstanzi zsinaton egyszer már elítélt, és 1462— ben a kompaktáták eltörlésével újból kárhoztatott két szín alatti áldozás elméletének és gyakorlatának cáfolásával a kelyhes egyház és vezetője, Jan Rokycana ellen fellépjenek.

Az Esztergomban őrzött Ms. II. 7. jelzetű kódex első nagy tartalmi egységében, az 1-225., ill. a 256-292. oldalakra, Franciscus de Toledo Rokycanának 1460-ban írt vitairata elé a communio sub utraque specie, azaz a két szín alatti áldozás problémájával kapcsolatban két értekezést másoltak le.

A két szín alatti áldozásról folyó vita gyökerei a 14. század közepére nyúlnak vissza. Az egyházszakadás okozta eszmei válságot felerősítették a politikai és társadalmi feszültségek, amelyek az eretnekmozgalmak kiszélesedésébe torkolltak. A chiliazmus új Jeruzsálem gondolata mellett az egyház belső megújulását szorgalmazó szellemi mozgalom - a devotio moderna - elképzelései is jelen voltak a 14. század közepén Csehországban.^ Jan Miliő z Kromeőiőe (1325-1364) személyében és tevékenységében megtalálhatjuk mindazoknak a cselekvési formáknak és gondolatoknak a csíráit, amelyek meghatározták száz évre Csehország szellemi és politikai arculatát. Jan Miliő chiliasztikus nézetei nagy hatással voltak Jakoubek ze Stfíbra, Jan Rokycana, Jan z Pőibramre, a huszitizmus mérsékelt irányzatának vezetőire, de a taboritákra és a szélsőségesekre is.^ Ugyanezek az elképzelések más hatást gyakoroltak Matej z Janovára, aki a cseh egyházi viszonyokat a legmélyebben átérezve, a devotio moderna szellemiségében gyökerező hite alapján utasította el az egyházban a külsőséges megnyilatkozásokat, a pápa, az ereklyék, a képek túlzott tiszteletét. A lényegre való törekvésében a világiak (laikusok)

188