Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Veszprémy László: Legkorábbi hazai sacramentariumaink

21. A Zágrábi missaléra ld. DODSZAY László: Árpád-kori kottás misekönyvünk prove- nienciája, in: Zenetudományi Dolgozatok, 1904, 7-12.

22. A "chorarius" (18v) elnevezést MORIN (i.m. (2. jegyzet) 63.) az ösmintapéldány eredetével hozta kapcsolatba, Normandiára gondolva. MEZEY László - nem kódexünkről szólva - a székesegyházi liturgiával, utalva zágrábi és pécsi továbbélésére. Autour de la terminologie ecclésiastique ct culturelle de la Hongrie médievale, in: Acta Antiqua, 1975, 377-381. A szövegegyezésre ld. DUMAS, A.: Liber sacramentorum Gellonensis. Turnholti, 1901. (Corpus Christ. Ser. Lat. 159.) Fer VI in Cena Oni. Nr. 641.

Könyvjegyzékre ld. KNIEWALD, Das Sanctorale ... (3. jegyzet) 4.

23. RAOÓ Polikárp: A magyar liturgia eredete a XI. században, in: Vigilia, 1957, 393-394. A fehérvári egyház ekkor még az érseki synodiális jog alá tartozott. Ld. MEZEY László: Székesfehérvár egyházi intézményei a középkorban in: Székes- fehérvár évszázadai, 2. Székesfehérvár, 1972, 27-20.

24. Az írástradícióra: BISCHOFF, Bernhard: Paläographie des römischen Altertums und des abendländischen Mittelalters. Berlin, 1979, 154-155. és Uő: Kalligraphie in Dayern. Achtes bis zwölftes Jh. Wiesbaden, 1981, 34-39.

25. A dömösi 1138. évi oklevél kiad. MES I. (4. jegyzet) 88-97. Nr. 65. Az alapítás összetevő mozzanataira ld. pl. az Euzidinus oklevelet (1156). MES I. (4. jegyzet) 85. Nr. 59.

26. Ekkehardus Uraugiensis: GOMBOS, Franciscus Albinus: Catalogus fontiim historiae llungaricae ... 1-3. Budapestini, 1937. II. 872. Annalista Saxo: Gombos, i.m. I. 225.

27. Az "ordinare monasterium" jelentésre ld. NIERMEYER, Jan Frederik: Mediae Latinitatis lexicon, minus Leiden, 1976. 139, 140. PI. "episcopus construxit et ordinavit monasterium"; "Edificavit ibi novum monasterium et fecit illud dedi- core et ordinari". A substantia interior (relikviák, berendezés, könyvtár) és substantia exterior (fekvőségek, templomnak járó szolgáltatások) értelmezésére KÄSTNER, Jörg: Historiae fundationum monasteriorum. Frühformen monastischer Institutionsgeschichtsschreibung im MA. München, 1974, 511. (Münchener Beiträge zur Mediävistik und Renaissance-Forschung 18.)

20. LEMARIGNIER, Jean-Francois: Aspects politiques des fondations de collégiales dans le royaume de France au XIe siede, in: La vita comune dei clero nei se- coli XI e XII. Vol. I. Milano, 1962. (Miscellanea del Centro di Studi Medioe- vali III.) 19-50.

29. A káptalani életre és szóhasználatra Id. HERMANN Egyed: Szerzetesség és lelkipásztorkodás a koldulórendek fellépéséig, in: Theológia, 1938, a szerzetesi pasztorációra vonatkozó esztergomi zsinatról 238-239., a fratres-re 22-23. és MEZEY, Autour de la terminologie, (22. jegyzet) 377-301. - GEREVICH László 1970-es évekbeli feltárásai nyomán egy nagyméretű, 49 méter hosszú, háromhajós, félköríves szentélyzáródású, bazilika típusú templom alapjai rajzolódtak ki előttünk, amelynek a föszentélye alatt egy 11. századra keltezett altemplom található. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a királyi kúriához egy 11. századi templom tartozhatott. Titulusát illetően azonban bizonytalanságban vagyunk. Álmos meszesi alapítása mindenesetre azt valószínűsíti, hogy a dömösi Margit patrocinium is tőle származhat, és talán szentföldi zarándokútjával is kapcsolatba hozható. Magyarország régészeti topográfiája, 5. Komárom megye. Budapest, 1979. 67-68. és Uő: Székfoglaló értekezése, in: MTA II. Osztályának Közleményei, 1974, 156. Július Sopko tanulmányát már nem volt módunkban hasznosítani: 0 najstarSích kódexoch so vítahmi k územiu slovenska, in: Slovenská Archivistika, 1986, 2. sz. 50-71.

135